A csütörtök este záródott Nemzetközi Turisztikai Börze (ITB 2024) helykihasználása 90 százalékos volt a berlini vásárvárosban. A 150 ezer négyzetméteres összterületű csarnokokban több száz millió dolláros üzletek kötődtek. Amint arról korábban hírt adtunk, az idei seregszemle partnerországa az Ománi Szultanátus volt. Az 5 milliós arab-félszigeteki állam exportbevételei napjainkban főleg az olaj-, földgáz- és színesfém-bányászatból származnak. De a 21. században mind komolyabb szerepet kap a régió idegenforgalma is a {94 százalékban muszlimok lakta} monarchiában. A március 5. és 7. között megrendezésre került Spree-parti ITB-n komoly bemutatkozási lehetőséget kapott Hajszam bin Tárik Ál Szaíd szultán birodalma, miként más arab és ázsiai államok is.
Ez utóbbi kontinens egyik legsűrübben lakott országa a Japán Császárság. A hazánknál négyszer nagyobb területű, 126 milliós jóléti szigetcsoport turizmusának sokáig gátja volt a drágaság. Az elmúlt esztendők gazdasági megtorpanása, a fizetőeszköz (jen) viszonylagos gyengesége kedvezhet a távoli térség 2024/25-os idegenforgalmának. A hivatalos magyar–japán együttműködés 155 esztendeje kezdődött. Röviddel a Kiegyezés után, 1869-ben létesített Japán és az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot. A gyümölcsöző jó viszony az első világháború kirobbanásáig tartott. Majd a 20-as évektől új szakaszába lépett az ázsiai birodalom és Csonka-Magyarország nemzetközi kontaktusa.
