A Jobbik korábbi elnöke az utóbbi időben több televízióban is feltűnt, mint elemző Második Reformkör Alapítvány vezetőjeként és úgy tűnt, sokat tanult a korábbi jobbikos korszakából. Néhány hónap alatt az egyik legfelkészültebb, legtárgyilagosabb elemzővé vált. Soha nem dobálózott jelzőkkel, ha néha nem is lehetett vele egyetérteni, akkor is logikusan, tárgyilagosan mondta el véleményét és nem használt feleslegesen durva szavakat, mint a Fidesz vezérelemzői. Nos, nem gondoltuk volna, hogy újra politikai pályára lép, pártot alapít, amikor így is túl sok a vadész, és kevés a fóka.
A 2018-ban az elvesztett választás után azt érezte, új politikai kultúrára, szemléletre van szüksége. Ezért a pártelnöki címről való lemondása után bejelentette a bíróságon a Második Reformkör Alapítványt, amit egy év után bejegyeztek. A Covid-járvány sok tervüket felborította, de elkezdtek közösséget építeni, és 2022 második felében azt érezték, hogy egyesületre is szükségük van ahhoz, hogy ezt a munkát folytathassák. Négy év alatt előadásokat tartottak, kerekasztal-beszélgetéseket, két online népszavazást szerveztek, több online tartalmat és vándorkiállítást csináltak, sorolta. A közéleti civil szerveztek közül az övék az egyik legaktívabb szerinte. Nem nézték, ki honnan jött, a közös ügyeket keresték mindenkivel, fogalmazott.
Vona elmondta: bár nem tartottak tagtoborzást, „nagyszerű, jó csapat gyűlt össze az ország és a világ minden pontjáról.” Eközben arról vitáztak, mit jelent a XXI. században a reformkor.
Három dolog kezdett körvonalazódni:
kialakult bennük egy jövőkép, hogy lehet a középkor helyett reformkor Magyarországon, egy önszerveződő Magyarország, egy önbecsüléssel bíró társadalom, egy egyetemes magyarság;
nem ideológiák mentén gondolkodnak, hanem politikai szemlélet mentén, amit úgy hívnak, hogy reformkoriság;
konkrét ügyeik vannak, törvényjavaslatokat gyártanak, amik megkülönböztetik őket a többi politikai szervezettől.
Amikor ezt a három dolgot egymás mellé tettük, azt vettük észre, hogy hoppá, ez egy politikai identitás, hogy született egy politikai identitásunk, ami a miénk, hogy tudunk újat és mást mondani. Eközben látva azt, ami a világban zajlik, átélve a környező világ problémáit, látva a hazai politikai kiúttalanságát, ezt az együtthatást, ha egészében vizsgáljuk, akkor nem maradt más, mint hogy ennek a közösségnek, a Második Reformkor közösségnek, ki kell lépnie a civil közélet kereti közül, és be kell lépnie a pártpolitikába