2024. május 20. (hétfő) 12:06

Közép-európai testvérvárosok

Mogyorósi Géza

Talán Önök is emlékeznek arra, hogy a magyar és a német főváros közötti együttműködés kereteit a ’92 nyarán aláírt megállapodás határozza meg. Ennek meghosszabbítására 1996. október 10-én került sor. Az egyezmény alapján Budapest és Berlin átfogó tapasztalat- és információcserét folytat a városigazgatás, gazdaság, turisztika, kultúra, sport, ifjúságvédelem és oktatás területeken.Túl a 73. Berlinalén és a világ egyik legrangosabb – márciusi – utazási szakvásárának (ITB 2023) küszöbén nem ok nélkül imádják a magyar turisták Közép-Európa legnagyobb, már bő 3,8 millió lakosú fővárosát! Az Észak-német Alföldön fekvő metropolisz a tengerszint feletti 35-50 méteres magasságban a bringások paradicsoma. Kerékpár utakból, kölcsönzőkből nincs hiány. Bicajra (10-15 €uró/nap) fillérekért lecsaphatunk. A lapos vidéken a régészek szerint már a kőkorszak derekán is vadásztak, halásztak az emberek. A vizekben, üde rétekben gazdag sík tájat az időszámítást megelőző évszázadokban sváb törzsek lakták. A keleti germán burgundok a 1. és 3. évszázadban voltak honosok errefelé és mintegy másfélezer esztendővel ezelőtt telepedtek meg az első szláv csoportok. {Szóval az ukrán menekültek százezrei kicsit haza is érkeztek…} A vendek a Spree folyótól az Elbáig kiterjedő területet a 12. századig népesítették be, majd fokozatosan kiszorították őket a későbbi poroszok ősei. A hosszú – gyakorta véres – szláv uralomra és a későbbi korszakok „szomszédolására” napjainkban is seregnyi földrajzi név utal – a nyelvtudósok úgy vélik, hogy a „Berlin” szó maga is ószláv eredetű: posványos állóvízzel körülölelt szigetre utal.

Az „Ungarn”-ból érkető turisták 2023-ban sem árt, ha tudják – egy évtizeddel azt követően, hogy a kalandozó magyarok 908-909-ben rátámadtak Szászországra, majd Svábföldre, 919-ben a szászok és a frank feudális urak egy csoportja I. Henrik néven királlyá választott egy ifjú herceget. Ő előbb a sváb és a bajor hatalmasságokkal vívott sikeres küzdelmet, majd elfoglalta Brandenburg városát és térdre kényszerítette a mai Berlin környékén élt vendeket és ős-szorbokat. (Nem szerbek, szorbok!) I.Henrik erejét bizonyította, hogy három esztendővel halála (936) előtt megtagadta a magyaroknak való hadisarc fizetését. Ám az Odera és Elba folyó közötti lázadozó szlávok leigázása már az Aachenben királlyá koronázott fiára, I. Ottóra maradt. Ennek az uralkodónak a nevéhez fűződik a magyarok európai rablóhadjáratának vége is: mint emlékezetes a krónikákból I. Ottó 955. augusztus 8-án elsöprő győzelmet aratott a német és cseh hadak élén a Lech-mezei csatában őseink ellen. 962-ben XII. János pápa Rómában császárrá koronázta I. Ottót. Ő röviddel azután hunyt el 973-ban, hogy a magyar államalapítást előkészítő druszám, Géza fejedelem hatalomra került. De erről az 1050 évvel ezelőtti sztoriról majd legközelebb!