A tavasz hagyományosan a városnéző turizmus főszezonja. Prága és Berlin között autózva, buszozva, vonatozva feltétlenül érdemes megállni egy-két napra Szászország fővárosában. Az Elba Firenzéjének becézett 560 ezres település seregnyi meglepetést tartogat! S nem csupán a Miasszonyunk temploma környékén.
Talán nem mindenki tudja, hogy Drezdában született seregnyi francia uralkodó – köztük XVI. Lajos – édesanyja, Maria Josepha von Sachsen (1731-1767). E település híressége volt a Kiegyezés idején, ugyenerre a névre keresztelt másik hercegnő is, IV. Károly (utolsó) királyunk mamája, aki 1944-ben hunyt el. A város legendás fia Julius Otto Fritzsche festőművész, valamint a szintén a 19. század második felében világra jött Carl von Cosel (német-amerikai) radiológus és Walter Hahn fényképész zseni. Bő ötven esztendővel a fotós halála után, napjainkban már szinte sehol sem gurul Trabant, avagy Moszkvics – állapítom meg egy vendéglő teraszáról bámészkodva. Rengeteg viszont a Dacia. Mintha a francia-román modell átvette volna a hajdani szocialista népautók szerepkörét!
A 21. század elején sok volt az oroszul, kínaiul beszélő turista a hajdani NDK egyik legszebb cityjében. Míg angol szót alig hallottam Drezda macskakövezett, fátlan, autómentes történelmi belvárosában. Talán 2023-ban lassan visszatérnek a koronavírus-járvány miatt elmaradozott külföldiek. Miként a nyugatnémet rokonok is el-elmerészkednek Szászországba. Ott barangolva arra gondoltam, hogy az Ukrajnát tavaly lerohanó Vlagyimir Putyin egykori KGB-s tiszthez hasonlóan sokan érezhetnek nosztalgiát a Német Demokratikus Köztársaság békés tájain ideiglenesen állomásoztatott szovjet katonák és hozzátartozóik közül! Talán a (közel)múlt emlékeit fürkészik a menekültek is: az 1945 februárjában brit-amerikai bombák által elpusztított – hajdani barokk – kulturális központ a második világháború után majd’ félévszázadig a Vörös Hadsereg (egyik) szállásadója lett.
Európában 78 éve csitultak el a fegyverek. A hitleri birodalom összeomlásakor ki sejthette, hogy a győztes szovjet fegyveresek unokái a 21. században majd egymás vérét ontják?
