1920: olimpia – nélkülünk

Tizenhatodik hónapja tombol az ukrán-orosz háború. Mi itt Európa békésebb tájain meg az üzemanyag/energiahordozók és a balatoni lángos drágasága, a magas infláció és alacsony bérek miatt idegeskedünk. Nem vígasz, hogy Brüsszeltől Kijevig, Moszkváig másutt is van korrupció, nem csupán a Kádár-medencében. Nemzetközi sportrendezvényeket nézve a tévében azért azon is eltöprengek, hogy mennyit érnek azok a világ versenyek (és helyezések/ érmek), ahol a Föld legnagyobb területű – harcias – államának sikeres atlétái nem szerepelhetnek? A 2024 júliusában rajtoló párizsi ötkarikás viadalon vélhetően nem indulhatnak (fehér)orosz nők és férfiak. Magyar sportolók is jártak így az első és a második világháború után. Múltba révedés!
A VII. nyári ötkarikás viadalokat Antwerpenben rendezték meg. A százhárom esztendővel ezelőtt, augusztus derekán startolt nemzetközi versenyekből kizárták a „nagy háború” veszteseit. Így sem Németország, sem Ausztria, sem Csonka-Magyarország, sem Bulgária, sem Törökország nem küldhetett sportolókat Belgiumba. Míg a fenti öt államot, köztük hazánkat kizárták, Vlagyimir Iljics Lenin Szovjet-Oroszországa nem fogadta el a NOB meghívását. Ám így is rekordszámú atléta utazott a festői Anmtwerpenbe.
A legtöbb aranyat, akárcsak nyolc esztendővel korábban, Stockholmban ismét az USA együttese söpörte be. A svédek újfent másodikak lettek a toplistán, megelőzve a brit, a finn és a házigazda belgák teamjét. Az első világégés után alakult országok közül ott volt az 1920-as olimpián Csehszlovákia: 2-2 ezüstöt és bronzot nyertek északi szomszédaink. Míg Belgiumban csak 29 nemzet szerepelt, négy évvel később a párizsi ötkarikás viadalon már 44 állam képviseltette magát. A magyarok összesen kilenc dobogós helyezést értek el, s ezzel a teljesítménnyel lekörözték – a térképeken frissen felbukkant – Jugoszlávia csapatát is.