Az Európai Parlament csütörtökön egyeztet, hogy Magyarország jövőre betöltheti-e a 27 tagú Európai Unió soros elnöki posztját, az ország jogállamisági problémáira hivatkozva – derült ki az országgyűlési határozattervezetből.
Az EU-elnökséget betöltő ország tervezi és vezeti az uniós kormányok minisztereinek és előkészítő szerveinek üléseit, valamint képviseli az EU kormányait más uniós intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokban.
Az elnökség becsületes és semleges közvetítőként felelős az uniós jogalkotási munkák előmozdításáért – ezt a feltételt Magyarország az EU-val való számos konfliktusa miatt nem fogja tudni teljesíteni – érvel a parlament.
„Az Országgyűlés megkérdőjelezi, hogy az uniós jognak és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének megsértése miatt Magyarország hogyan tudja ezt a feladatot hitelesen ellátni 2024-ben” – olvasható a határozattervezetben.
Az EU valamennyi kormánya által 2016-ban elfogadott ütemterv szerint 2024 júliusa és decembere között Magyarország tölti be a blokk elnöki tisztét. Míg az ütemtervet korábban is módosították az új országok csatlakozása miatt, az ország szabályozásával kapcsolatos problémák miatti változtatás példátlan lenne.
Magyarország régóta konfliktusban van az EU-val több kérdésben, mint például a jogállamiság, a magas szintű korrupció, a bírói függetlenség hiánya, a tudományos szabadságjogok és az LMBTQ-jogok megsértése. Az EU több milliárd eurós forrást fagyasztott be az ezirányú aggodalmak miatt.
A magyar kormány évek óta tárgyal az EU-val a kérdésekről, de a tárgyalások alig haladtak előre.
Most az uniós kormányoknak el kell dönteniük, hogy az Magyarország EU-elnökségét jövőre csak későbbre ütemezzék vagy eltöröljék.
