Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják – seregnyi más mozzanattal együtt – a Siegfried mesei varázsát. De felsejlik benne a generációs konfliktus is: az utódok félrelökik az elődöket, az öreg Vándor a nyegle ifjonctól kapja a legdurvább kritikát. És benne rejlik a műben a figyelmeztetés: minden útelágazásnál, minden fa mögül az elkerülhetetlen Sors leselkedik ránk. Azt is meg kell kérdeznünk: Siegfried valóban a Wälsungok méltó utóda-e? Vagy ösztönössége hanyatlás, s ő maga csak a végzet öntudatlan eszköze? Wagner nagy alkotó: műve nem ad egyértelmű válaszokat. Akárcsak az előző évben, a címszerepben ismét Stefan Vinkével találkozhatunk, a titokzatos Vándort, az álruhás Wotant pedig újra a lett Egils Silins testesíti meg. Jürgen Sacher személyében visszatér 2015 nagyszerű Miméje, ismét hallhatjuk Gál Erika Erdáját – az állandóságot képviseli a Budapesti Wagner-napok egyik szilárd pontja: Kálmán Péter remek Alberichje. Az előadásban új Brünnhildét ismerhetünk meg az európai operaszínpadokon sikert sikerre halmozó Magdalena Anna Hofmann személyében, a szaksajtó többek közt hangjának „sötét szépségét és csillogó tónusát” dicséri június 17-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
