A két nacionalista vezér, Vucic szerb elnök és Kurti koszovói albán kormányfő addig fokozta az egymás elleni kampányokat az elmúlt időszakban, hogy a május végi szerb-albán összecsapások során 27 magyar békefenntartó sebesült meg Koszovóban. Ám a Nyugat most helyre akarja állítani a rendet, az USA pedig fordulatot hajt végre: büntetni kezdte az eddig általa támogatott koszovói albánokat. A koszovói és a szerb elnök ezek után hajlik a kompromisszumra, egy úgynevezett „deeszkalációs” terv is megjelent egy albán lapban, ám Kurti kormányfő még a kilátásba helyezett szankciókkal is dacolna.
Óriási fordulat megy végbe a nemzetközi diplomáciában azóta, hogy május 29-én a koszovói Zvecanban huszonhét magyar és tizenegy olasz katonát sebesítettek meg feldühödött koszovói – és feltehetően szerbiai – szerb tüntetők. A koszovói albán miniszterelnök, Albin Kurti június 2-án azt állította a pristinai parlament rendkívüli ülésén, hogy a Crvena Zvezda fanatikusai is részt vettek az akciókban. (A hírek szerint amúgy egy szerbiai szerb rendőr és Kurti szerint egy koszovói szerb rendőr is részt vett a szerb sajtó szerint eredetileg „békés” szerb demonstráción.)
Paradox módon azonban a Nyugat most nem a békefenntartókat verő, rájuk Molotov-koktélokat és köveket dobáló szerbekre gyakorol elsősorban nyomást, hanem azokra a koszovói albánokra, akik nem tartják be a korábbi megállapodásokat, és nem garantálnak legalább valamiféle „félautonómiát” az ottani szerb többségű önkormányzatoknak.
Mindez valóban fordulat, hiszen az elmúlt évtizedekben a szerbek szempontjait a nemzetközi közösség jelentős része nem fogadta el, miután etnikai tisztogatásnak minősítették a szerb, illetve a kis-jugoszláv hadsereg fellépését Koszovóban. 1999-ben a NATO bombázta is Szerbiát, pontosabban Kis-Jugoszláviát, majd a koszovói albánok által 2008-ban kikiáltott függetlenséget a Nyugat jelentős része elismerte. Az EU-n belül azonban ezt a szuverenitást Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Szlovákia sem fogadja el.
Az USA akkor az elsők között ismerte el a koszovói függetlenséget, és az ottani albánok fő támogatójának számított eddig. Két amerikai elnökről, a Belgrádot bombáztató Bill Clintonról és a függetlenségüket elismerő George W. Bushról nem véletlenül vannak elnevezve közterületek Pristinában, Koszovó fővárosában. Nem valószínű, hogy ilyen megtiszteltetés érné azonban Joe Biden elnököt vagy külügyminiszterét, Antony Blinkent.
Albin Kurti ugyanis most kénytelen immár amerikai büntetőintézkedésekkel szembenézni, miután a feszültséget egy rendkívül kényes helyzetben fokozta a Nyugat-Balkánon.
Koszovó nem vehet részt a Defender 23 hadgyakorlaton, amit az amerikaiak szerveznek, és ez is jelzi, hogy most túlmentek egy határon. Az amerikaiak egyes hírek szerint immár nem túl lelkesek Koszovó esetleges NATO- és EU-tagságát illetően sem. (Ebből természetesen nagyobb ráhatása a NATO-ra van Washingtonnak.)
Az USA-nak láthatóan fontos ugyanis, hogy Koszovóban nyugalom legyen, hiszen Washington aligha akar egy „második frontot” az Európai Unió határvidékén. A Nyugat számára bőven elégnek tűnik az ukrajnai háború.
A koszovói albánok azonban a nyugati érdekekkel szemben az utóbbi időszakban fokozták a feszültséget azzal, kierőszakoltak egy önkormányzati választást egy döntően szerbek lakta régióban. Az észak-koszovói településeken a szerbek bojkottálták is a választásokat, így az új albán polgármestereket a szavazásra jogosultaknak mindössze 3,5 százaléka választotta meg.
Mint ismeretes, a szerb-albán összecsapások akkor kezdődtek, amikor ezeket a rendkívül alacsony támogatottságú, albán nemzetiségű polgármestereket megpróbálták a koszovói albán hatóságok erőszakkal bejuttatni a hivatalukba. Ezek után a Koszovó fölött „őrködő” öt nyugati hatalom – USA, Franciaország, Olaszország, Németország, Egyesült Királyság – nagykövete közös közleményben ítélte el a koszovói albánok erőszakos törekvését a négy polgármester hivatalba helyezésére, bár mind az öten aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Szerbia megemelte a hadserege készültségi szintjét, és a határra vezényelt egységeket.