A legfrissebb, vagyonunk adózását meghatározó szabályok módosítása három csoportra osztható, ezek közül kettő a kriptobefektetőket és a bizalmi vagyonkezelést érinti – mondta az Indexnek nyilatkozó okleveles adószakértő. Kitért arra is, hogy mire kell figyelniük a befektetőknek akár már az idei évtől. Az adóváltozásokat elemeztük.
Varga Mihály pénzügyminiszter, ahogy azt előzetesen a költségvetés ismertetésekor megígérte, kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a 2024. évi adótörvények módosítását is. Tárcája hangsúlyozta, a családpolitikai kiadások és az adókedvezmények együttes összege jövőre meghaladja majd a 3300 milliárd forintot. Fontos kiemelni, a bejelentést követően tornádóként söpört végig az egész sajtón, hogy a változtatások miatt emelkedhetnek a dohány- és az alkoholos termékek árai, ugyanakkor ezt a Pénzügyminisztérium azonnal cáfolta:
A benyújtott adótörvények semmiféle emelést nem tartalmaznak sem a dohánytermékek, sem az alkoholos termékek esetében. Mindössze az történt, hogy a veszélyhelyzeti rendeleti szintről törvényi szintre került – változatlan feltételek mellett – ezen termékkör szabályozása. A változás kizárólag az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót érinti.
A benzin jövedéki adója pedig az alábbiak szerint alakul:
ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál nem több, akkor literenként 120 forintról 152,55-re nő, ha a világpiaci ár a hordónkénti 50 dollár alatt marad, 125 forintról 157,55-re nő.
A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci olajár felett 124,2 forintról 152,55-re nő, 50 dolláros olaj alatt 129,2-ről 157,55-re.A gázolaj adója 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9-re nő literenként.
Tavaly tisztázták a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek adózását a személyi jövedelemadó-törvényben. A szabályozás lényege, hogy külön adózó, speciális jövedelemként nevesítették a kriptovalutákból származó jövedelmet, amely után csupán 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Magyar Csaba úgy véli, a most benyújtott változtatás pozitív jellegű, kedvezőbbé és egyértelművé tették az előírásokat:
A korábbi szabályozás szövegéből azt lehetett levezetni, hogy a tárgyévi kriptokiadásokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha a tárgyévben kriptobevételt is szereztünk. Ezt azt jelentette volna, hogy nem számolhatunk el költséget, ha nincs bevétel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal már tavaly is jelezte, bevétel nélkül is figyelembe vehetők a kiadások. Ezt a megközelítést rögzíti a befektetők érdekében a mostani törvényjavaslat, amellyel bekerülne a jövedelemadó-törvénybe, hogy akkor is figyelembe vehetők a tárgyévi kiadások, ha nem keletkezett bevétel.
Bővítették az elfogadható kriptokiadások körét is, kiadásnak minősülhet az is, ha jövedelemként szereztünk kriptót. Példaként: „ha bitcoinban kapott valaki osztalékot, akkor a jövedelem után ugyanúgy kell adózni, mintha forintban kapta volna, egyúttal az összeget kriptokiadásként is figyelembe lehet venni, szembeállítva a kriptobevétellel, ha később eladná az osztalékként kapott bitcoint” – összegezte.
