Keresés indult egy kis tengeralattjáró után, amellyel turistákat szállítanak a Titanic roncsához az Atlanti-óceánon – közölte hétfőn a bostoni parti őrség.
Egy kanadai kutatóhajó elvesztette a kapcsolatot a tengeralattjáróval a vasárnap reggeli merülés során, körülbelül 900 mérföldre keletre Cape Codtól (Massachusetts). A mélytengeri expedíciókra szakosodott OceanGate Expeditions nevű magáncég kis tengeralattjárókkal visz le turistákat és szakértőket az 1912-ben elsüllyedt utasszállító hajó roncsához. Rendszerint 250 ezer dolláros (85 millió forint) részvételi díjat kérnek a nyolcnapos expedíción egy férőhelyért. Az eltűnt tengeralattjárón 5 utas tartózkodik.
A parti őrség kapitánya, Jamie Frederick azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy „körülbelül 40 órányi levegő maradt” a tengeralattjáró utasainak.
A Titan elnevezésű merülőhajója vasárnap reggel 6 órakor indult útnak, és a szakértők szerint mintegy 96 órára elegendő oxigénnel rendelkezett. A Titan vasárnap este a kanadai mentési koordinációs központ szerint az új-fundlandi St. John’s-tól mintegy 700 kilométerre délre lehetett, a merülőhajót több mentőhajóval és repülőgéppel keresik. A Polar Prince kanadai jégtörő kutatóhajó, amelyről a Titant a vízbe bocsátották, a merülőhajó indulása után 1 óra 45 perccel veszítette el vele a kapcsolatot. Az amerikai parti őrség egységei, két amerikai Lockheed C-130 Hercules kutatórepülő, a Polar Prince és a kanadai P-8 Poseidon felderítő repülőgép hétfőn éjjel és kedden a felszínen és a víz alatt is folytatta a Titan felkutatását.
Az Ifremer francia tengerkutató intézet a tengeralattjáró robottal felszerelt Atalante nevű hajóját az Atlanti-óceán északi része felé irányította, oda, ahol két nappal ezelőtt a fedélzetén öt emberrel eltűnt a Titanic roncsaihoz indult kis merülőhajó – jelentette be kedden a francia kormány tengeri ügyekért felelős államtitkára.
Az Atalante várhatóan közép-európai idő szerint szerdán 20 órakor ér az övezetbe, ahol a francia legénység leereszti majd a robotot a Titanic négyezer méteres mélységben található roncsához.
Az eltűnt merülőhajó fedélzetén van a 77 éves Paul-Henri Nargeolet, a Titanic egyik legjelentősebb francia specialistája is – közölte családja a BFM francia hírtelevízióban. A volt tengerésztiszt 1986 óta az Ifremer mélytengeri tengeralattjáróinak parancsnoka volt, tucatnyi merülése során több száz tárgy felszínre hozatalában vett részt, 2007 óta pedig a Titanic roncsát tulajdonló RMS Titanic/Phoenix International nevű vállalat kutatási programvezetője. 2010-ben részt vett az Air France légitársaság Rio de Janeiro és Párizs között lezuhant Airbus A330-203 típusú repülőgép keresésében is.
A fedélzeten van még Hamish Harding brit milliárdos, valamint családja közleménye szerint egy pakisztáni származású Nagy-Britanniában élő üzletember, Shahzada Dawood és 19 éves fia is, valamint a merülőhajó kapitánya.
Alistair Greig, a University College London tengerészmérnök professzora két forgatókönyvet is felvázolt a Titannal kapcsolatban. Mint elmondta, a tengeralattjárók általában rendelkeznek egy olyan ballasztsúllyal, amelyet vészhelyzetben ki tudnak engedni, és így a felhajtóerő segít a felemelkedésükben. Ha kommunikációs és/vagy elektromos hiba történt, ez esetben a Titan valószínűleg valahol a felszínen lebeg, és várja a mentést.
A másik forgatókönyv szerint viszont, ha a hajótest szivárog, akkor súlyosabb a helyzet. Ha ugyanis lesüllyedt a fenékre, és saját erőből nem képes felszínre emelkedni, a mentés lehetőségei nagyon korlátozottak. Ha le is jutnának a búvárhajóhoz, kétséges, hogy a nyílásához tudnának csatlakozni.
A belfasti Harland és Wolff hajóműhelyben készült luxusgőzös 1912-ben az Atlanti-óceánt átszelő első útján jéghegynek ütközött és elsüllyedt. A Titanic roncsait 1985-ben találták meg 650 kilométerre Új-Fundland partjaitól. A maga idejében legnagyobb hajó maradványai 3800 méter mélységben nyugszanak az Atlanti-óceán fenekén.
A fedélzetén lévő 2200 utasból és legénységből több mint 1500-an vesztették életüket.
