A Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint az államháztartás központi alrendszere június végén 2 896 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a költségvetés 2 908,3 milliárdos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 90,4 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 78,1 milliárd forintos hiányt mutattak. A magyar kormány többek között az állampapír vásárlásra történő buzdítással próbálja csökkenteni a költségvetési hiányt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusában 20,1 százalékos inflációt mért, ami azt is jelenti, hogy tavaly szeptember óta, azaz tíz hónapja folyamatosan húsz százalék felett van az áremelkedés üteme. Az infláció pedig a befektetésekre is jelentős hatást gyakorol, hiszen ha valaki nem fekteti be a megtakarítását jó helyen, akkor a pénze könnyen veszíthet az értékéből. Az infláció vezethet magas költségvetési hiányhoz, vagy megszorításhoz és recesszióhoz, a kettő egyszerre nem túl gyakran fordul elő. Most azonban ez a helyzet.
A rövid lejáratú magyar állampapírok piacán érdekes folyamatok látszanak. Ez pedig annak köszönhető, hogy a kormány biztos, ami biztos alapon nemcsak kiszabta a szochót szinte mindenre, ami nem állampapír, hanem arra kötelezte a befektetési alapokban megtakarítókat, hogy a jövő hónaptól az eddiginél több állampapírt tartalmazzon a portfóliójuk. Egészen pontosan a kötvény-, és részvényalapok, valamint a vegyes alapok portfóliójában 60 százalékának értékpapírnak kell lennie. Ez pedig tovább csökkentette a befektetések hozamát, amelyek így több alapkezelőnél is a januári mélypontok alá estek vissza.
Van azonban egy szabály, ami már július 1-től érvényes, mely szerint a pénzügyi alapoknak a likvid (tehát rövid idő alatt könnyen pénzzé tehető) eszközeiknek a 20 százalékát diszkont kincstárjegyben (dkj) kénytelenek tartani. Ez okozza a nagyobb gondot.
