Bár vatikáni körökben hivatalosan nem erősítették meg, hogy Ferenc pápa Mongóliába menet vagy jövet rövid kitérőt tesz Moszkvában, hogy Kirill pátriárkával találkozzon, minden jel szerint a hír igaz. A Szentszék ugyanis nem adta fel békemisszióját, amely most már nem az ukrajnai fegyvernyugvásra koncentrál, hanem az oroszok által Ukrajnából elrabolt gyermekek Kijevnek való visszaadására.
A RIA Novosztyi orosz állami ügynökség a napokban beszámolt Leonyid Szevasztyanov, az Óhitűek Világszövetségének elnöke közléséről, aki szerint a Vatikán már csak Kirill megerősítésére vár a találkozót illetően. Mint múlt vasárnap elmondta, a pápa egy telefonbeszélgetés során azt közölte vele, hogy augusztus 31-én, Mongóliába tartó repülőútján vagy szeptember 4-én visszafelé menet megállna Moszkvában, és a repülőtéren találkozna az orosz ortodox egyházfővel, ha az hajlandó rá. A pápa gépének tankolnia kell Moszkvában a Vatikán és a mongol főváros közötti úton, s ez a rövid idő jó alkalmat nyithatna egy vallásközi csúcstalálkozó megtartására, amire most minden korábbinál nagyobb szükség lenne. A két egyházi vezető tavaly júniusi, Jeruzsálembe tervezett találkozója elmaradt a háború miatt. Ferenc és Kirill 2022 márciusában, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után videokapcsolaton keresztül beszéltek egymással. Ám itt elhidegültek egymástól, mert az orosz ortodox egyház feje nyíltan támogatta Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A pápa akkor arra szólított fel, „ne a politika, hanem Jézus nyelvét használják”.
Szevasztyanov elmondása szerint rendszeres kapcsolatban áll Ferenc pápával. Az ortodox keresztény vezető korábban a pápa békenagyköveteként jellemezte magát. Valóban közel áll a pápához, úgy tíz éve ismerik egymást, illetve Szevasztyanov semmi esetre sem nevezhető az orosz propaganda emberének. Az Óhitűek Világszövetsége egyike annak a közösségnek, amely elszakadt az orosz ortodox egyháztól.
A pápa sosem adta fel a reményt, hogy képes lépéseket tenni az enyhülés érdekében. Ferenc pápa magyarországi látogatásáról hazatérve a repülőgép fedélzetén titkos békemisszióról tett említést. A kijelentésén később a Vatikán némiképp finomított azt hangsúlyozva: szerepet akarnak játszani egy olyan közeg megteremtésében, amelyben előrelépés érhető el a béke tekintetében. Egy hónappal ezelőtt aztán Ferenc pápa küldötte, Matteo Zuppi bíboros, az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Kijevben és Moszkvában is járt, miközben azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen fogadta, Vlagyimir Putyin nem, ami mindent elárult arról, hogy az orosz elnök mennyire tekinti komoly nemzetközi partnernek a Szentszéket. Bár Zuppi Kirill pátriárkával találkozhatott, sokan kudarcként értékelték a vatikáni missziót. A bolognai bíboros érseket azóta Je Biden amerikai elnök is fogadta, ami új lendületet adott a Szentszék törekvéseinek.
Egyes vélekedések szerint ha létrejön is a találkozó a pápa és Kirill között, akkor sem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani neki, hiszen Zuppinak sem sikerült áttörést elérnie Kirillel. Igaz, az orosz pátriárka akkor azt mondta, hogy „nehéz időkben a keleti és nyugati keresztény közösségeknek részt kell venniük a megbékélési folyamatban”.
Akadnak azonban olyan vélekedések is, amelyek szerint Kirill igenis fontos szereplő lehet. Fernando Filoni bíboros, a vatikáni diplomáciai testület tagja, egykori iraki nuncius, az egyedüli „nagykövet”, aki nem hagyta el Bagdadot az amerikai bombázások idején, a La Repubblica című lapban úgy vélte, „Kirill lehet a vatikáni közvetítés záloga”. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyinnal ellentétben az orosz ortodox pátriárka valóban „depolitizálhatja” a humanitárius segítségnyújtás témakörét, és lehetővé teheti a valódi előrelépést olyan kérdésekben, mint a háború kezdete óta Oroszországba szállított ukrán gyerekek hazatelepítése.
Amennyiben – ahogy a Ria Novosztyi híre írta – a moszkvai Domogyedovo vagy a Vnukovo repülőtéren létrejönne a találkozó, annak jelképes jelentősége is lenne. 2016-ban ugyanis első és eddig egyetlen személyes találkozójukra is egy repülőtéren került sor, méghozzá Kuba fővárosában, Havannában.
Szevasztyanov elmondása szerint rendszeres kapcsolatban áll Ferenc pápával. Az ortodox keresztény vezető korábban a pápa békenagyköveteként jellemezte magát. Valóban közel áll a pápához, úgy tíz éve ismerik egymást, illetve Szevasztyanov semmi esetre sem nevezhető az orosz propaganda emberének. Az Óhitűek Világszövetsége egyike annak a közösségnek, amely elszakadt az orosz ortodox egyháztól.
A pápa sosem adta fel a reményt, hogy képes lépéseket tenni az enyhülés érdekében. Ferenc pápa magyarországi látogatásáról hazatérve a repülőgép fedélzetén titkos békemisszióról tett említést. A kijelentésén később a Vatikán némiképp finomított azt hangsúlyozva: szerepet akarnak játszani egy olyan közeg megteremtésében, amelyben előrelépés érhető el a béke tekintetében. Egy hónappal ezelőtt aztán Ferenc pápa küldötte, Matteo Zuppi bíboros, az olasz katolikus püspöki konferencia elnöke Kijevben és Moszkvában is járt, miközben azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen fogadta, Vlagyimir Putyin nem, ami mindent elárult arról, hogy az orosz elnök mennyire tekinti komoly nemzetközi partnernek a Szentszéket. Bár Zuppi Kirill pátriárkával találkozhatott, sokan kudarcként értékelték a vatikáni missziót. A bolognai bíboros érseket azóta Je Biden amerikai elnök is fogadta, ami új lendületet adott a Szentszék törekvéseinek.
