Schlüter, Mányoki és a többiek

A 2023-ban, netán jövőre Berlinbe látogató honfitársainknak a gótika fennmaradt építészeti emlékei közül feltétlenül érdemes kívül-belül megcsodálniuk a Spandau kerületi Nicolaikirchét. A Szent Miklós nevét viselő 15. századi templom a német főváros egyik legrégebbi, háromhajós egyházi épülete: a bronzból készült medence hat évszázados művészi alkotás, míg a keresztre feszítést megörökítő szoboregyüttes és a főoltár a 16. századból való. Berlin keleti felének is van Nikolaikirchéje. A Mitte kerületben látható templom őse a 13. században épült, a gótika jegyein kívül, magán viseli a bővítések, renoválások reneszánsz és barokk stílusát is. Az 1944-ben leégett templom helyreállítása több évtizedet vett igénybe, ma kiállításoknak is helyszíne. A City-Ost másik gótikus remekműve az Alexanderplatzhoz közeli Marienkirche. A 13. századi alapokon nyugvó Mária templom építése a 15. században kezdődött. A belső falak 1860-ban újra felfedezett Haláltánc freskói a középkori pestisjárvány tragikus mementói: a három évszázados barokk szószék az 1664-ben született Andreas Schlüter munkája.
A szobrászként és építészként is kora legjelentősebb európai mesterei között számon tartott Schlüter – a berlini Művészeti Akadémia irányítója – nevéhez fűződik a Zeughaus sisakdíszeinek és haldokló katona maszkjainak elkészítése. Továbbá a Schloss Charlottenburg udvarán 1952-ben helyet kapott Reiterdenkmal des Grossen Kurfürsten megálmodása. A Nagy választófejedelem lovas emlékműve a német barokk talán legkiemelkedőbb képzőművészeti alkotása. A zöld kupolás Charlottenburgi kastély főépülete 1699-ben készült el, de a 18. században újabb szárnyakkal bővítették a gyönyörű palotát, melynek leghíresebb lakója 1740-től a névadó Zsófia Sarolta választófejedelemné unokája, II. (Nagy) Frigyes volt. Az uralkodó trónra lépésével Poroszországban meghonosodott a rokokó stílus ( melyre jó példa a potsdami Schloss Sansouci és az Állami Operaház/Staatsoper az Unter den Lindenen).
Berlin leggyönyörűbb és legnagyobb kastélyára, annak meseszép parkjára érdemes legalább egy napot szentelniük a turistáknak. Az eredeti eleganciájukban restaurált történelmi termek múzeumként látogathatók. Külön figyelmet érdemel a Charlottenburgi kastély porcelán gyűjteménye: ezek egy részt a Porzellankabinettben, másrészt a park teaházában, a Belvedereben tekinthetők meg. A porosz királyi udvar népszerű portréfestője volt Mányoki Ádám. Számos képzőművészeti szakember szerint is, az 1700-as évek elején Berlinben élő magyar művész keze munkáját dicséri a kastély Tisztek galériájának több arcképe. A kastélytó és környéke a berlini kocogók kedvenc futóterepe. Az átlagosnál több babakocsis anyuka és apuka, de menedzserek és turisták is a jó levegőjű parkban keresnek felüdülést. A klasszicista mester, Karl Friedrich Schinkel tervezte Schlosspark Mauzoleumát, ahol Lujza királyné és III. Frigyes Vilmos síremléke kapott helyet. Az alkotó nevét őrzi a – reggeltől sötétedésig látogatható – óriási ligetben a Schinkel-Pavillon: ebben a múzeumban 19. századi képek, szobrok, bútorok várják az érdeklődőket.