Fegyir Sándort, ukrán nagykövet jelöltet hónapokig váratta Novák Katalin köztársasági elnök. Állítólag ugyanez történt Moszkvában is, de ez így gyerekesnek tűnik, ám a magyar külpolitikára ez fölöttébb jellemző. Ám Fegyir Sándor, ahogy a Glavkomnak adott interjúból is kiderül nem a konfliktust keresi, hanem megegyezést, így hosszú hónapokat veszítettünk, hogy rendeződjön a két ország kapcsolata. Rajta biztos nem fog múlni.
Ukrajna új magyarországi nagykövete, Fegyir Sándor az interjúban elmondta, hogy szerinte ki fordítja egymás ellen az ukránokat és a magyarokat, illetve mit gondolnak magyar kollégái Orbán Viktor politikájáról. Beszélt a ukrán hadifoglyok Magyarország szállításáról és a kárpátaljai magyarokat sújtó ukrán oktatási törvényről is.
„Orbán Viktor Magyarország érdekeit védi, Ukrajna pedig a saját érdekeit. Senkinek sincs joga más országok érdekeit a saját országa érdekei fölé helyezni”
Fegyir Sándor egy kis időt kér, szeretné, ha hagynák dolgozni és száz nap múlva konkrétabban és korrektebben tud beszélni a magyarországi helyzetről. A háború kitörése óta Magyarország nem zárja el határait az ukránok elől, így jelenleg 40 ezer ukrán bevándorló tartózkodik Magyarországon és eddig 2 millió ukrán menekült haladt át az ország területén. Elmondta, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol az ukránok még mindig ingyenesen használhatják a tömegközlekedést.
A Magyarország által az ukrán állampolgároknak nyújtott ingyenes szolgáltatások listája hosszú. Ezek közé tartozik a szállás, a kezdeti pénzügyi támogatás és a meleg ruházat.
A Glavkom újságírója az ukrán hadifoglyok Magyarországra szállításáról is kérdezte az új nagykövetet.Fegyir szerint az, hogy ez megtörtént, kizárólag az Orosz Ortodox Egyház műve, a Máltai Szeretetszolgálat pedig bűnrészes volt ebben az ügyben. Az orosz ortodox egyházzal együtt képviselőik részt vettek a foglyok Magyarországra szállításában. Magának Magyarországnak, mint államnak, ehhez semmi köze nem volt. Arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy a magyar kormány tudhatott-e erről az esetről.
Kitértek a két ország közötti vitákra, amely az ukrán oktatási törvény miatt robbant ki. Az ukrán oktatási törvény 7. cikkének 1. része értelmében az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára garantált az a jog, hogy az önkormányzati oktatási intézményekben az óvodai és általános iskolai oktatásban az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvén tanulhassanak. A törvény 7. cikke szerint a nemzeti kisebbség nyelvén tanulhatnak.
„Az oktatási törvény nem csak a magyarokat érinti. Elsősorban az orosz ellenség, az agresszív ellenséges kultúra hordozója elleni küzdelmet célozza. Nem teremthetünk kiskapukat az agresszornak, mert azokat rossz szándékkal fogják kihasználni. Világos, hogy ha kivágják az erdőt, akkor repül a faforgács. Ugyanez a helyzet ezzel a törvénnyel is. Azokat érintette, akiket nem kellett volna, hogy érintsen. A román félnek is vannak észrevételei. Csak kevésbé hangsúlyosan adják azt a tudtunkra”.
Az új nagykövet 13 hónapig harcolt a fronton. A kárpátaljai 68. zászlóalj tankerületi század katonájából századparancsnokká vált. Később a légvédelmi tüzérekhez került, majd a polgári-katonai együttműködésbe. 400 magyar katona szolgál az Ukrán Fegyveres Erőknél, akik közül eddig 31 ember vesztette életét.
A Glavkom újságírója szerint az ukrán szakértők egy része úgy véli, a kárpátaljai magyarok Orbán Viktor politikájának túszaként érzik magukat. Fegyir Sándor elmondása szerint neki mások a tapasztalatai.A magyarok, akikkel együtt szolgálok, helyeslik Orbán Viktor politikáját. Olcsó közüzemi szolgáltatások, 13. havi nyugdíj, harmadik gyermek után 10 millió forintot kap minden család, nincs hitelkamat, és a többi. Őket ez ösztönzi, és a magyar testvéreim ezt helyeslik.
