Az Európai Bizottság elnöke megtartotta éves beszédét. Ursula von der Leyen öt évértékelője közül ez a legfontosabb, mert EP-választás jön, ő pedig utána újrázni szeretne. Ez volt Ursula von der Leyen ötödik State of the Union beszéde, és ezeken keresztül nagyjából végig lehet követni azt, mi történt a bizottsággal az elmúlt öt évben. Von der Leyen kifejezetten gyenge elnökként került a bizottság élére. Az utolsó pillanatban kapták elő a tagállamok vezetői, miközben pártja, az Európai Néppárt eredetileg Manfred Weber akkori frakcióvezetőt (mostanra a pártcsalád elnöke) javasolta a bizottság élére. Az Európai Parlamenten épphogy átcsúszott Von der Leyen, csak kilenc szavazattal szerzett többet a megválasztáshoz szükséges 50 százalékos szavazataránynál.
Ennek ellenére Von der Leyen meghatározó bizottsági elnök lett. Jean-Claude Juncker, az előző elnök úgy vezette fel a saját bizottságát, hogy politikai bizottság lesz, amely aktívabban kíván részt venni a kontinens politikájában. Ez nem feltétlenül sikerült. Von der Leyen ígérete viszont, amely szerint az ő bizottsága még tovább lép, és geopolitikai bizottság lesz, sikerült. Bár részben rajta kívül álló okokból.
Még csak az első száz napjában volt bizottsági elnökként, amikor lecsapott a világra a koronavírus-járvány. Ugyan máig kísérti az, hogy pontosan mit és hogyan SMS-ezett le a nagy gyógyszercégek vezetőivel, tény, hogy az Európai Bizottság jól kezelte az 500 milliós kontinens válságát. Az EU lassan ébredt, ezért abból a hátrányból kellett indulnia, hogy a tagállamok magukhoz ragadták a szabályozás lehetőségét, határokat zártak le, korlátozó intézkedéseket hoztak. Ezeket teljesen sosem sikerült összehangolni, de a kísérlet megvolt rá. Az viszont, hogy a bizottság a közös vakcina vásárlással lehetővé tegye a kontinens túlnyomó többségének a beoltását egy adott határidőig, sikerült, amivel valószínűleg rengeteg életet mentettek meg, és a kisebb tagországok számára is elérhetővé tették a vakcinákat.
A koronavírus-járvány kifutásával jött Von der Leyen második nagy kihívása: Oroszország ukrajnai háborúja. Itt lett valóban igaz, hogy a Von der Leyen-bizottság geopolitikai bizottság, ugyanis az uniós reakciók szembementek azzal, amit Oroszország várt. Az oroszok a támadás előtti egy évben folyamatosan tornázták felfelé az orosz energia árát, arra játszva, hogy az orosz energiától függő európai államok nem mernek majd szembemenni Oroszországgal.
Nem ez történt. Európa egységes és gyors választ adott az orosz támadásra. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy a megfelelő választ adta-e, de ez esetben valójában fontosabb volt az, hogy a válasz közös, mint az, hogy megfelelő-e. Oroszország számára komoly gondot okozott az egységes európai fellépés. Nem csupán azért, mert az európai országok nagy része fegyverrel és pénzzel is támogatja a megszállt Ukrajnát, hiszen ezt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia támogatása ezt bőven túlszárnyalja. Inkább azért, mert az EU közösségének politikai értékítélete elszigetelte Oroszországot a világban. Annyira, hogy Vlagyimir Putyin kevés személyes találkozója közé tartozik például az is, hogy az észak-koreai diktátort látja vendégül egy eldugott orosz bázison.
A bizottság harmadik nagy kihívása a brexit volt. Most először történt olyan, hogy az EU egyik tagja elhagyja a szövetséget. Sokan tartottak attól, hogy a brexit ártani fog az unió egységének, de a gyakorlatban nem ez látszik. Nagy-Britanniát kifejezetten megviselte az, hogy elhagyta a közös piacot, Európán viszont nem lehet hasonló változásokat észrevenni. A brit kilépés a csatlakozni kívánó tagországok kedvét sem vette el, hogy továbbra is részei akarjanak lenni az európai közösségnek, sőt a bővítéssel kapcsolatos párbeszéd felpörgött az utóbbi időszakban.
Von der Leyen a beszéde elején igyekezett egyensúlyozni a zöldpolitika és a vállalkozások támogatása között, többször kijelentette, hogy a zöld befektetések nem azért vannak, hogy akadályozzák a vállalatok működését.
Az egyik új intézkedés, hogy elindítanak egy vizsgálatot, ami a kínai elektromosautó-gyártók állami támogatását fogja vizsgálni, mert az utóbbi időszakban kifejezetten sok olcsó kínai elektromos autó érkezett az Európai Unióba.
Az elmúlt időszakban elözönlötték a világgazdaságot az olcsó kínai elektromos autók. Az árukat mesterségesen alacsonyan tartják az állami támogatások. Ez eltorzítja az európai piacot.
– közölte von der Leyen. Kínával kapcsolatban elmondta, hogy az ő politikája továbbra is az, hogy nem szétválni kell, hanem kockázatkezelni („derisk not decouple”).
Von der Leyen felkérte Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt vezetőjét, hogy készítsen egy jelentést az Európai Unió versenyképességéről. A Super Marionak is becézett Draghit, akit többen az euró megmentőjének tartanak, Európa egyik legnagyobb gazdasági gondolkodójának nevezte.
Bejelentett egy nagy Európai Szélerőmű Csomagot is, amely a megújuló energiával kapcsolatos befektetésekben szeretné elhárítani az akadályokat, mint a lassú engedélyeztetés, és pénzzel is támogatná a szélerőműveket. Egyelőre nem tudni, hogy ez új jogszabályokat vagy egy akciótervet jelent-e.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy minél hamarabb be kell venni a schengeni övezetbe Romániát és Bulgáriát, akik a migrációval kapcsolatban korábban is megosztották az Európai Unió többi tagjával a legjobb megoldásokat.
Magyarország nem került elő a beszédben. Korábban legalább az említés szintjén előjöttek a demokratikus deficittel kapcsolatos kihívások, a korrupció visszaszorítása, de most erről egyáltalán nem beszélt Von der Leyen.
