Robbanás előtt áll a logisztikai piac, 2024-től évi 10 százalékos növekedéssel kalkulál a szakma, ami csak részben az akkumulátorgyárak felfutásának a következménye, más nagy beruházók fejlesztései is generálják majd. A koreai és kínai cégek érkezése után új indiai beruházásokról várhatók bejelentések – vetítette előre lapunknak Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke, akit arról kérdeztünk, mitől olyan különleges az akkumulátorgyártás, hogy nemrég ahhoz kapcsolódó felsőfokú logisztikai menedzserképzést hirdetett a szakmai szervezet.
Sorra dőlnek meg a külföldi tőkebehozatali rekordok: a tavalyi 6,5 milliárd euró után az idén 13 milliárd euró értékű külföldi befektetés várható Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, és a következő években is az a terv, hogy a kormány külföldi nagyberuházásokkal doppingolja a gazdasági növekedést (és részben kiváltaná velük a hiányzó uniós forrásokat is). A bejelentett akkumulátoripari fejlesztések már bőven 7000 milliárd forint felett járnak – mint megírtuk, több mint 40 helyszínen folyik gyártás vagy gyártás-előkészítés, és akkor még nem beszéltünk a veszélyes anyagokat átmenetileg tároló-elosztó raktárak hálózatáról, valamint a selejtet, illetve a használt akkumulátorokat elnyelő hulladék-feldolgozókról, mint amilyen az Alsózsolcára tervezett, a lakosságot felbőszítő szlovén üzem is lesz.
Az akkumulátor-üzletág, amelyben a magyar kormány nagyhatalmi státuszra tör, óriási áruszállítási igényt generál, az alapanyagokat, intermediereket és a késztermékeket is célba kell juttatni. Az értéklánc szereplői – a nyersanyag-, alapanyag-, alkatrész- és cellagyártók, eredeti berendezésgyártók (Original Equipment Manufacturer – OEM), újrahasznosítók – közül nyersanyaggyártók Magyarországon nincsenek, az értéklánc többi szereplőjénél viszont keletkezik hulladék, ami részben veszélyes, ám ezek mennyiségéről jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke pontos magyarországi számokat nem tudott mondani, németországi adatok viszont vannak a kezelendő hulladék mennyiségéről: ott úgy becsülik, hogy 2025-re 160 ezer tonna, elektromos autóból származó akku kerül „csereérett” állapotba.
Magyarországon is bizonyosan jelentős lesz a növekedés, más kérdés, hogy a logisztikai piac hazai szereplői mekkora részesedést tudnak ebből megszerezni. Doór Zoltán az esélyeket latolgatva azt mondta, a jelentősebb külföldi beruházók rendszerint hozzák magukkal a logisztikai szolgáltatójukat is. Hasonló helyzetre lehet számítani az ázsiai akkumulátorgyártóknál is, annál is inkább, mert a tengeri szállításban erős vállalataik vannak. A magyarországi autógyárak esetében is azt tapasztalták, hogy a gyártás kezdeti éveiben szinte kizárólag az anyaországi beszállítóikkal és a logisztikai szolgáltatóikkal dolgoztak, majd fokozatosan vették át a magyar szolgáltatók a külföldiek szerepét.
