Túl a 188. müncheni Oktoberfesten, az esős ősz beköszöntével sokan váltanak a sörről, más piákra. Hatalmas a választék! Minek tikkadna a torok! Egykori (balatoni) vitorlás sporttársam András, nem csupán kiváló orvos hírében áll, hanem mint szörpök, borok, snapszok koktélmestere is megérdemelne néhány bajnoki érmet. Szelek szárnyán és pincék mélyén egyaránt otthonosan mozog történetünk hőse.
Át is adom neki a szót, idézve frissen küldött recept-emailjét: „Évek óta a cseresznyéből (hét fánk van) bodzás párlatot szoktam készíteni. Ez idén elmarad. Nem csak a cseresznyerohadás miatt, hanem a bodza is elvirágzott mire hazajutottunk külföldi vakációnkból. Nejem Gyöngyi minden évben készít bodzaszörpöt, ami egészen világbajnok, senki sem tud hasonlót gyártani. Az eljárás alapja, hogy nincs mosogatás meg főzés, hanem a legszebb bodzavirágokat rengeteg héjas citrommal teszi egy nagy befőttes üvegbe, ráönti a felforralt majd kihűtött vizet, s négy napig állni hagyja. Majd leszűri (spéci, borászati szűrőpapíron), a levet ismét felforralja és cukrozza, azon melegében palackozza. És itt jövök én. A kilúgozott bodzavirágokat és citromokat a cseresznyével együtt erjesztem, majd egy elég jó (aromakoncentráló toronnyal, rézkatalizátorral ellátott, szabályozható hőmérsékletű) pálinkafőzővel kifőzöm.” Mitagadás e magyarországi sorok olvastán szomjas lettem, s honvágyam is felserkent! Köszönöm András! Egészségünkre!
