Rendkívüli gazdasági eredményeket hozott az utóbbi években a kapcsolat megerősítése Magyarország és Kína között, ennek pozitív hatásai az emberek mindennapi életében is érezhetők – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy Orbán Viktor kormányfő találkozott kínai kollégájával, Li Csianggal és Hszi Csin-ping elnökkel is, akikkel a kétoldalú együttműködés legfőbb kérdéseiről tárgyaltak.
A két ország hat évvel ezelőtt írta alá az átfogó stratégiai partnerségi megállapodását, és ezzel sikerült megerősíteni a politikai kapcsolatokat, ami rendkívül komoly gazdasági eredményekkel is járt, a mindennapi életben is érezhető pozitív hatásokat hozott, például a korszerű technológiát hozó és sok munkahelyet teremtő kínai beruházások képében.
Hszi kiemelte, hogy az általa meghirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezés, illetve a magyar kormány keleti nyitási stratégiája erősíti egymást. Valamint arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány alatt milyen fontos együttműködés alakult ki a két ország között, amely nagyban hozzájárult az életek mentéséhez, mivel Magyarország orvosi eszközöket, majd Kína később vakcinákat szállított a másik félnek – tudatta.
Emellett tájékoztatása szerint a kínai elnök leszögezte, hogy Európa és Kína együttműködésének nem az ellenségeskedésről, hanem a kapcsolatokról kellene szólnia, és Orbán Viktor is megerősítette, hogy ebben számíthat Magyarországra.
„Mi Európában is egy olyan álláspontot képviselünk, amely az észszerűségen alapul, és a kínai-európai összeköttetéseket, a gazdasági együttműködés fokozását célozza, mert teljesen egyértelmű, hogy a kínai modernizációt az európai gazdaságok is a maguk javára tudják fordítani” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy hazánk megbízható partnerként van elkönyvelve a kelet-ázsiai országban, amely mindig a józan ész politikáját képviselte, kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozta.
„Nekünk nem az a feladatunk, hogy megjegyzéseket tegyünk más országok, például Kína belső ügyeire. Nekünk nem az a dolgunk, hogy megmondjuk más országok polgárainak, például a kínaiaknak, hogy ők hogyan éljenek. Ezt bízzuk rájuk. Mi kizárólag a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését vesszük napirendre, és nem foglalkozunk olyan kérdésekkel, amelyekhez semmi közünk nincsen” – fogalmazott.
„Tehát van egy, kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönös érdekeket előtérbe helyező együttműködés, amelyből nagyon sokat profitálunk” – vélekedett.
Emlékeztetett rá, hogy ez közös pont a korábbi baloldali kormányok és a jelenlegi vezetés külpolitikája között, ugyanis Medgyessy Péter egykori miniszterelnök is komoly erőfeszítéseket tett a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztése érdekében.
„Ha a mai baloldali pártok nem adnák fel a hagyományoknak ezt a részét, akkor nyugodtan lehetne közös pont a magyar politikában, hogy az együttműködés Kínával abszolút nemzeti érdek” – mondta.
A miniszter elmondta, közép-európai összevetésben Magyarország messze a legtöbb exportlicensszel rendelkezik az élelmiszeripari termékekre vonatkozóan. Egyeztetés zajlott az úgynevezett regionalizáció bevezetéséről is, ami azt jelentené, hogy például madárinfluenza-járvány kitörése esetén nem az egész országot, csak az adott térséget illetően rendelnének el importtilalmat.
Közép-Európában Magyarország abban a tekintetben is jól áll, hogy heti tíz közvetlen légi járat üzemel Budapest és különböző kínai nagyvárosok között, és ezzel kezd visszaépülni az a Covid előtt pozíció, hogy hazánk Kína egyik első számú turisztikai piaca a térségben.
„Természetesen a beruházások jelentik most a fő kapcsolódási pontot a két ország között gazdaságilag. 2020 után az idei esztendőben ismét Kínából jön a legtöbb beruházás” – jegyezte meg.
Érintette azt is, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyárából hat kínai, s közülük három is elkötelezte magát Magyarország mellett. „Ezáltal megkapjuk a lehetőséget, hogy az európai gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló technológiai fordulatban az élenjárók között legyünk, tehát a legtöbb profitot tudjuk ebből magunknak megszerezni” – jelentette ki.
Közölte, hogy több kínai vállalatvezetővel is találkozott, akik elmondták, hogy magyarországi beruházásokat terveznek, miután hallottak az ottani kiváló körülményekről.
„Tehát a kínai beruházások üteme nemcsak fennmarad, hanem növekedni is fog, ez pedig hozzásegít minket ahhoz, hogy Magyarországon a munkahelyeket részben meg tudjuk védeni, részben pedig új munkahelyeket tudjunk létrehozni” – összegzett.