Semmit sem veszített aktualításából újságíró kollégánk hiánypótló kötete, mely három évtizede jelent meg a könyvpiacon. A motorkerékpár 19. századig visszanyúló – az autóval szinte percre egyidős – históriáját eleveníti fel Ocskay Zoltán. A rengeteg fekete-fehér fotóval, grafikával illusztrált nagyalakú album az 1870 és 1945 közötti periódus bemutatására vállalkozik. Közérthetően! A motorkerékpár töténete című szakmunkából többek közt megtudhatjuk, hogy miként a gépkocsi „bölcsője” a Német Császárságban volt, addig az ősmocik Angliában születtek, hódítottak. Ott a két világháború között, már 630 ezer ilyen két-, három-, néha négykerekű masinát tartottak nyilván. 1926-ban az ezüstérem Németországnak járt {287 ezer darab}. Anno a világ alig másfélmilliós motorkerékpár állományából 155 ezer gurult a francia utakon/gyarmatokon. Hazánkban a Horthy-korszak hajnalán csupán 2,2 ezer polgárnak volt ilyen nyerges-szellős járgánya. A seregnyi technikai vívmányt, rekordot felvonultató Ocskay kötet sok, mára elfelejtett márkát is bemutat: nem titkolva, hogy a hadseregek modernizálásában is főszerep jutott hajdan – a bicikli, az autó, a tank, a tengeralattjáró és a repülőgép mellett – a viszonylag olcsó, gyakran oldalkocsis fürge mociknak.
