Azahriah titkát már sokan próbálták megfejteni. Nagy Feró nem cipózott, ő csak annyit kért az őj sztártól, hogy küldjön át 10 ezer rajongót az ő koncertjére. Bereczki Zoltán ellenben egy kicsit elgondolkozott, hol hallott hasonló muzsikát és miután szereti a giroszt, nem kellett sokáig törnie a fejét.
„A gíroszosnál szól ez a zene 20 éve. Ez egy arab zenei hangzásvilág, amit a srác csinál. Ha leveszed róla a magyar zenét és elkezdesz rá egy arab halandzsát csinálni, pont ez a zene szól a gíroszosnál. Csak a hangszerek alatta, a szöveg, amit csinál, a package, amit nem fogsz tudni mellé rakni, az az életérzés, amit ő hoz. Ha szétszeded darabjaira, nincs benne új, de mégis, olyan attitűddel csinálja… Valami olyan flow-t hoz, olyan hullámra ült rá, olyan belső története van a srácnak, amire oda kell kapnod a fejed. Az eszközökben, amiket használ, semmi új nincs, de az egész, amit ebből összerak, valami egészen egyedi és zseniális.”
Bizonyosan van igazsága Bereczkinek, mert minden zenei stílusnak van elődje és mindneki építkeztek, Schubertből épp úgy, mint a magyar népzenéből. Azahriah eredetiségéből ez semmit sem von le, bár ezt Bereczki nem is állította. Volt pályatársa aki nem volt ilyen bölcs, s azt állította, hogy Azahriah sémákból építkezik. Ja, akkor még nagyobb varázsló…
