Nem tréfa, hogy karácsony és szilveszter táján is akdnak fürdőzők! Korcsolyázók ritkábban! Önök is tudják, hogy Berlin, s az azt körülölelő (Lengyelországgal szomszédos) Brandenburg tartomány folyókban, tavakban gazdag régió. Nem ok nélkül imádják a magyar turisták Közép-Európa legnagyobb, közel 4 millió lakosú fővárosát! Az Észak-német Alföldön fekvő metropolisz a tengerszint feletti 35-50 méteres magasságban a bringások, rolleresek, tolókocsis rokkantak paradicsoma. Trabi, kerékpár, elektroroller (stb.) kölcsönzőkből nincs hiány…
A lapos vidéken a régészek szerint már a kőkorszak derekán is vadásztak, halásztak az emberek. E sík tájat az időszámítást megelőző évszázadokban sváb törzsek lakták. A keleti germán burgundok a 1. és 3. évszázadban voltak honosok errefelé és mintegy másfélezer esztendővel ezelőtt telepedtek meg az első szláv csoportok. (Szóval az ukrán háborús menekültek 2022/23-ban kicsit haza is érkeztek…) A vendek a Spree folyótól az Elbáig kiterjedő területet a 12. századig népesítették be, majd fokozatosan kiszorították őket a későbbi poroszok ősei. A hosszú – gyakorta véres – szláv uralomra és a későbbi korszakok „szomszédolására” napjainkban is seregnyi földrajzi név utal. A nyelvtudósok úgy vélik, hogy a „Berlin” szó maga is ószláv eredetű: posványos állóvízzel körülölelt szigetre utal.
Az „Ungarn”-ból érkező turisták most sem árt, ha tudják: egy évtizeddel azt követően, hogy a kalandozó magyarok 908-909-ben rátámadtak Szászországra, majd Svábföldre, 919-ben a szászok és a frank feudális urak egy csoportja I. Henrik néven királlyá választott egy ifjú herceget. Ő előbb a sváb és a bajor hatalmasságokkal vívott sikeres küzdelmet. Majd elfoglalta Brandenburg városát és térdre kényszerítette a mai Berlin környékén élt vendeket és ős-szorbokat. (Nem szerbek, szorbok!) I.Henrik erejét bizonyította, hogy három esztendővel halála (936) előtt megtagadta a magyaroknak való hadisarc fizetését. De az Odera és Elba folyó közötti lázadozó szlávok leigázása már az Aachenben királlyá koronázott fiára, I. Ottóra maradt. Ennek az uralkodónak a nevéhez fűződik a magyarok európai rablóhadjáratának vége is: mint emlékezetes a krónikákból I. Ottó 955. augusztus 8-án elsöprő győzelmet aratott a német és cseh hadak élén a Lech-mezei csatában őseink ellen. 962-ben XII. János pápa Rómában császárrá koronázta I. Ottót, röviddel azután hunyt el 973-ban, hogy a magyar államalapítást előkészítő druszám, Géza fejedelem hatalomra került.
Szóval a 2024-ben az NSZK-ban tusitáskodó honfitársaink nagy elődök nyomdokaiban szelik a kilométereket busszal, vonattal, saját kocsival, netán bérelt bringával. A cikkem elején említett berlin-brandenburgi folyók- és tavakbeli (nudista) lubickolást sem szabad kihagyni. És két múzeumozás, sörözés között hajókirándulást is érdemes tenni a történelmi Spree-Havel metropoliszban és vidékén, netán a szomszédos, közeli Lengyel Köztársaságban.
