„A kormány megszigorítja a svájci, a lengyel és a cseh határ ellenőrzését” – adta hírül az ősszel a német sajtó. Az Olaf Scholz (SPD) vezette berlini kabinet döntése értelmében négy-öt hónapja gyakrabban kontrollálják az érintett államokból beutazó járművezetőket és utasaikat. Azóta sok száz embercsempész akadt horogra. Így Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter asszony (Bundesinnenministerin) bejelentette, hogy az intézkedést 2024-ben márciusig meghosszabbítják. A fő cél a csempészek kiszűrése és az illegális migráció megfékezése Európa szívében. A 84 milliós NSZK-ban a lakosság mintegy 20 százaléka idegen gyökerű. Januárban a hajléktalan tábor elhelyezése és a menekültek humánus gondozása, nyelvtanítása nagy kihívást jelent a – részben eladósodott – önkormányzatoknak. Még szerencse, hogy enyhe a tél.
Közép-Európa legnépesebb metropoliszában, Berlinben 2024 elején éppúgy hatalmas probléma a lakáshiány, mint a kisebb német településeken. A 21. század hajnalán több millió bevándorló érkezett Észak-Afrikából, az arab területekről, s 2022 óta Ukrajnából. {Az ukránok 24 százaléka helyezkedett el a német foglalkoztatási piacon.} A gazdasági és politikai menekültek ellátása már eddig is sok milliárd eurójába került az NSZK-nak. Sajnos a külföldiek tömeges betelepülése sem oldja meg Németország égető munkaerőhiányát. Betegápolóból, orvosból, pedagógusból, kamionsofőrből éppúgy tízezreket tudnának frissen alkalmazni, mint fodrászokat, pincéreket és pékeket. Ám a bevándorlóknak, s főleg a kiutasításra váró idegeneknek kevés az esélyük a bürokratikus germán foglalkoztatási piacon.
