A Kicker a német hírügynökségre (dpa) hivatkozva számolt be róla hétfőn kora este, hogy 78 éves korában elhunyt Franz Beckenbauer, a német válogatottal játékosként 1974-ben, a németek szövetségi kapitányaként 1990-ben világbajnoki címet szerző legenda. A dpa-nak a hírt Beckenbauer családja is megerősítette.
„Németország Franz Beckenbauert gyászolja” – írja a Kicker, amely idézi a család dpa-nak adott nyilatkozatát, amelyből kiderül, a „Császár” becenevű korábbi futballista „vasárnap békésen, álmában, családja körében elhunyt”.
Beckenbauer a II. világháború vége után született 1945. szeptember 11-én Münchenben, itt is kezdte labdarúgó-pályafutását, egy kisebb helyi ificsapatban, majd 14 évesen a Bayern München játékosa lett. A felnőttek között néhány hónappal 19. születésnapja előtt mutatkozott be balszélsőként, s csak később került előbb a középpályára, majd a védelembe. Játékával forradalmasította a középső védő posztját, gyakorlatilag az első modern söprögető (libero) volt.
A Bayernnél 1977-ig futballozott, négy bajnoki címet, négy Német Kupát, három Bajnokcsapatok Európa-kupáját – ráadásul egymás után 1974-től 1976-ig –, egy Kupagyőztesek Európa-kupáját és egy Interkontinentális Kupát nyert a bajorokkal, mielőtt a New York Cosmosba igazolt volna. Ekkor – 1977 nyarán – már kétszeres aranylabdás, világbajnok és Európa-bajnok volt. A Cosmosból 1980-ban még visszatért a Hamburghoz két évre, majd egy újabb New Yorkban töltött idény után 1983-ban vonult vissza.
A nyugatnémet válogatottban 103 mérkőzésen lépett pályára, 14 gólt szerzett, 1966-ban vb-ezüstérmes lett, s nyolc év múlva ért fel a csúcsra, amikor a magasba emelhette a világbajnoki serleget az 1974-es torna után.
Ezt később, 1990-ben szövetségi kapitányként is megtette a német válogatott élén, majd az Olympique Marseille vezetőedzője lett, amelyet 1991-ben francia bajnoki címre vezetett.
A Bayernnél két időszakban dolgozott vezetőedzőként, 1994 első felében, majd 1996 májusában két hónapig, a hosszabb időszak végén bajnokságot nyert a csapattal, a rövidebb végén UEFA-kupát. A bajoroktól ezt követően sem szakadt el, 1994-től a klub vezetőségében vállalt szerepet, az elnöki posztról 2009-ben távozott.
A Német Labdarúgó-szövetségnél 1998-tól volt alelnök, s a 2006-os világbajnokság szervezőbizottságának elnöke is volt.
