Amikor a 19. század végén az európai gépkocsi-ipar még „gyerekcipőben járt”, a francia Crampton vonattal már 140 km/óra feletti sebességgel lehetett zakatolni. Az első világháború küszöbén sorban születtek a sínjárművek 200-as tempónál is fürgébb rekordjai. Angliától a Német Császárságig persze más közlekedési eszközök is rapid fejlődtek. Henry Ford szériában gyártott, megfizethető autója főszerepet játszott az USA és más kontinensek motorizálásában. Az 1910-es évek krónikájához tartozik az osztrák Günther Burstyn ős-tankjának szabadalma. Hamarosan főpróba a nemzetközi frontokon! A harci és civil repülők is sokat gyorsultak a múlt század első felében. 1927-et mutatott a naptár, amikor az amerikai (nőcsábász) Charles Lindbergh átrepült az Atlanti-óceánon; New-Yorkból, Párizsba!
A következő esztendő szenzációja egy magyar helikopter volt: Asbóth Oszkár gépe lett az első, amely valóban egyhelyből, függőlegesen szállt fel. Akkoriban egyre több, hajónak, hotelnek, laktanyának és családnak volt már rádiója. És a ’36-os berlini olimpiát – nagy termekben – már élő televízió adásban is élvezhette a náci birodalom sportbarát publikuma. Anno (1937) jutalmazták Szent-Gyögyi Albert professzor munkásságát orvosi és élettani Nobel-díjjal. A C-/P-vitamin forradalmasította az egészségügyet és a gyógyszeripart is! A nemzetközi hírű tudós a 40-es években lett a Horthy Miklós Egyetem (a mai Szegedi Tudományegyetem) első rektora. A zseniális kutató-biokémikus 1986 őszén, 93 esztendősen az Egyesült Államokban hunyt el.
