A szakértők szerint valószínűleg a tavalyi év az egyik leghalálosabb év volt a Mount Everesten. Az összesen 17 hegymászó halálát főként a változó időjárás okozta, mivel az éghajlatváltozás a hegyekre is nagy hatással van.
Tavaly összesen 12 ember halálát erősítették meg és további öt embert eltűntként tartanak nyílván, akik feltételezhetően halottak, mivel minden esetben legalább öt napig nem történt kapcsolatfelvétel a hegy haláleseteit nyomon követő Himalája adatbázis szerint.
A 2014-es évet leszámítva, amikor összesen 17-en haltak meg, – többségük serpa és lavina okozta a halálukat – átlagosan 5-6 haláleset történik a hegyen. Ezért a Mount Everestre induló hegymászóknak Nepál mostantól előírja, hogy GPS-követőt kell viselniük a ruhájukba varrva. A nyomkövetőket 20 méter mély hóban is meg lehet találni, így nagyobb a remény a hóban rekedt hegymászók megtalálására.
A hegymászóknak darabonként 10-15 dollárt kell fizetniük a nyomkövetőkért, amelyeket a kabátjukba varrnak. Amint a hegymászó visszatér, a chipet eltávolítják, visszaadják a kormánynak, amit így a következő hegymászó is fel tud használni.
A nyomkövető chipek a globális helymeghatározó rendszert (GPS) használják az információk műholdakkal való megosztására.
A hegymászók többsége, akik megpróbálják megmászni a 8,849 méteres (29,032 láb) Mount Everestet, Nepálon keresztül teszik ezt, darabonként 11 000 dollárt fizetve csak a hegymászási engedélyért. Ha hozzáadjuk a felszerelés, az élelmiszer, a kiegészítő oxigén, a serpa vezetők és egyebek árát, akkor 35 000 dollárba kerül a hegy meghódítása.
A világ tíz legmagasabb csúcsa közül nyolc Nepálban található, és az ország jelentős turisztikai bevételt szerez a hegymászásból.
