Pár hónapja emlékeztünk meg West-Berlin jó 75 esztendeje rajtolt, {1948/49-es} szovjet blokádjáról, majd az NDK-ban ’53 nyarán kirobbant munkásfelkelésről. Augusztusban volt a Közép-Európát kettészelő fal felhúzásának 62. évfordulója. Novemberben pedig leomlása 35. jubileumát köszöntjük majd. Szerencsére vidámabb dátumokkal is büszkélkedhet – az 1990 novemberében újjáegyesült – Németország fővárosa!
Hiszen 233 esztendeje avatták fel a Brandenburgi kaput, mely a Spree-metropoliszt körülölelő tartomány nevét viseli. Ezt az építészeti/idegenforgalmi látványosságot csak az a turista kerüli el, aki már a Duna-hídjainkat is kihagyta a magyar fővárosban, s az Eiffel-tornyot sem csodálta meg Párizsban. Apropó Franciaország! A zömök császár 218 éve foglalta el Berlint. Miután a jénai és az auerstedti kettősütközetben a fegyveresei legyőzték a porosz seregeket. Bonaparte Napóleon három évig uralkodott e tájon, melyet 1813-ban Oroszország felől masírozva ismét „meglátogattak”. A Brandenburgi kapu Quadrigája hadizsákmányként egy időre a Szajnához került. {Aztán „szajna” vissza kellett adni a poroszoknak Carl Gotthard Langhans mesterművét, a négylovas fogatot…}
Napóleon bukásakor a berliniek is fellélegezhettek. Olyan kiváló építészek, mint Schinkel, Jahn, Rauch és Lenné hozzáláttak a modern metropolisz kialakításához. Az elegáns Unter den Lindentől távolabb mind több gyár is létesült a Spree-Havel vidékén. S jó két évszázaddal ezelőtt bekapcsolták a porosz főváros első gőzgépét is. A 184 esztendeje Berlinben elhunyt III. Frigyes Vilmos király még megélhette, hogy beindult a hidakban gazdag folyókon a gőzhajózás. Micsoda korszak volt ez alig 800 kilométerre Pest-Budától!
De nem Bonaparte Napóleon poroszországi „vendégeskedése” az egyetlen idei – fájó – történelmi jubileum Közép-Európa legnépesebb metropoliszában. Elég az 1961 nyarán felhúzott „Mauer”-re emlékeztetni! Így 2024 tavaszán is rengeteg turista nyüzsög a 4 milliós, hajdan fallal-szögestróttal kettészelt német főváros utcáin. Sokuk nem is tudja, hogy anno a 18. században még csak úgy 150 ezren éltek Berlinben. Midőn a „Linden” sugárúton 1748 és 1766 között elkészült a porosz uralkodó fivére, Heinrich herceg számára egy elegáns palota. Ez lett később a legendás Humboldt Egyetem főszárnya. Természetes, hogy az Unter den Linden névadó hársfáinak árnyékában egy pazar – közelmúltban restaurált – 19. századi II. Frigyes lovas-szobor is megcsodálható. Onnan jól látható a Humboldt Forum frissen átadott kulturális komplexuma.