Meglepő bejegyzés tűnt fel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Facebook-oldalán. A bejegyzés szerint egy besúgó negyven éve azt jelentette, hogy szerinte Szörényi Levente Amerikába utazott, ahol eladta az István, a király című rockopera zenei anyagának játszási jogát.
„Baráti és munkatársi kapcsolataimtól hallottam, hogy Szörényi Levente Amerikában tartózkodik. A kint tartózkodása alatt eladta az István, a király c. rockopera zenei anyagának játszási jogát. Ennek alapján a SZER több részletben fogja a rockopera zenei anyagát lejátszani és a történelmi részt ismertetni. Valószínűleg az opera főszereplője, rendezője és Bródy János szövegíró tudtával történt ez a játszási jog eladása. Ezzel a szerzőpáros óriási adómentes jövedelemhez jut. Elképzelni sem tudjuk, hogy lehet ilyen üzletet megkötni a hivatalos hazai szervek engedélye nélkül. Elképzelhető, hogy a hézagos szerzői jogokkal foglalkozó törvény valamelyik kiskapuját megtalálták. Budapest, 1984. ápr. 18.” – írta Víg ügynök 1984 áprilisában.
A Blikk megkereste Szörényi Leventét és Bródy Jánost, hogy tudtak-e erről a jelentésről. Szörényi Levente menedzsere, Rosta Mária nevetségesnek nevezte a jelentést, amelyből egy szó sem igaz.Az ügynök vagy szándékosan hazudott vagy csóvalaki csúnyán beetette.
– Az István, a királyt 1983 augusztusában mutatták be, a filmet pedig még csak forgatták. 1984-ben lehet, hogy járt ugyan Amerikában Szörényi Levente a családjánál, ám maximum megemlíthette, hogy készült egy ilyen mű, eladni semmiképpen sem tudott volna semmilyen jogot, hiszen azok akkor már a Fonográf GMK. tulajdonában voltak – tudatta a Blikkel Rosta Mária, aki azt is hozzátette, hogy ő maga és Szörényi Levente is kikérték már korábban az összes, a zeneszerzőről szóló ügynöki jelentést. – Szörényi Levente nem kíván negyven évvel ezelőtti történetekkel foglalkozni, de ha végiggondoljuk, logikai képtelenség is lenne, hogy eladjon bármit is, ami még itthon sem volt igazán ismert. Köztudott, hogy Tim Rice, aki akkoriban a legismertebb szövegíró volt, Magyarországon nézte meg a darabot, ám a film nem tetszett neki.
Bródy János szerint a negyven évvel ezelőtti jelentés „hülyeség”
