A párizsi, nyári ötkarikás viadalok küszöbén több szó esik az ukrán-orosz vérontásról, a közel-keleti tragédiáról, mint a második világháború 79 évvel ezelőtti befejeződéséről. Nos a 19. század is izgalmas volt, midőn Bonaparte Napóleon {1806-ban} elfoglalta a porosz fővárost. Adolf Hitler – egyebek közt – ezt a látogatást viszonozta, 1940 derekán megszállva Párizst. Furcsa, de a 21. században már imádják a francia turisták a német fővárost. Maga François Gérard Georges Nicolas Hollande köztársasági elnök is gyakorta randevúzott Berlinben Angela Merkellel. Aki – noha tombolt a koronavírus-járvány – 2021-ben Emmanuel Macronnal „csalta meg”. A kereszténydemokrata kancellárnő anno decemberben adta át a stafétabotot és irodáját szocdem utódjának. Olaf Scholz az elmúlt szűk két és fél évben maga is heti-havi rendszerességgel találkozik a francia elnökkel. A két nagy EU-s ország viszonya baráti. Az Unió egyetlen atomhatalma és legnépesebb tagállama vezetőinek sok fejtörést okoz az elhúzódó ukrajnai háború. Az oroszországi szankciók hatékonyságáról egész Európában megoszlanak a vélemények. A rapid béke reménye elillant, Kijev és Moszkva fegyverszünetére 2024 első felében is kevés az esély!
Persze Párizs és Berlin viszonya sem volt mindig felhőtlen… Vajon a Franciaországból érkezező turisták tudják-e, hogy hírhedt császáruk 218 esztendeje lett a – ma 4 milliós – város lakója? Egy kis múltba révedés: az 1786-ban elhunyt porosz uralkodót II. Frigyes Vilmos követte a trónon. Az ő idejében lett Berlin a felvilágosodás eszméinek egyik központja. 1797-től 1840-ig III. Frigyes Vilmos állt az ország élén. Eseményekben bővelkedő korszaka ez a régió történelmének. Fekete dátum Berlin krónikájában 1806. Akkor októberben foglalta el Napóleon a települést, miután a jénai és az auerstedti kettősütközetben fegyveresei legyőzték a porosz seregeket. A francia császár három évig uralkodott a Spree-city felett, melyet 1813-ban Oroszország felől masírozva ismét „meglátogattak”. Na, danke… Bonaparte bukásakor a berliniek is fellélegezhettek. Olyan kiváló építészek, mint Schinkel, Jahn, Rauch és Lenné hozzáláttak a modern metropolisz kialakításához. Az elegáns Unter den Lindentől távolabb mind több gyár is létesült a Spree-Havel vidékén. S jó két évszázaddal ezelőtt bekapcsolták a porosz főváros első gőzgépét is. A 184 esztendeje Berlinben elhunyt III. Frigyes Vilmos király még megélhette, hogy beindult a hidakban gazdag folyókon a gőzhajózás. Micsoda korszak volt ez alig 800 kilométerre Pest-Budától!