A Német Nyelvészeti és Költészeti Akadémia frontembere a Drezdában világra jött – 62 éves – Ingo Schulze azon írónemzedék tagja, aki ifjúságát a Német Demokratikus Köztársaságban töltötte. S fiatal felnőttként élte meg a berlini fal ledőlését. A sikeres szerző legújabb könyve, a Jóravaló gyilkosok immáron magyarul is kézbe vehető – Nádori Lídia remek, érzékeny fordításában. Anélkül, hogy lelőném ezen új, a volt NDK-ról és az eggyéolvadt Németországról szóló visszafejlődés-regény poénjait, megjegyzem, hogy a főhős, Norbert Paulini 1989/1990 történelmi momentumáig egy kulturális kapszulában töltötte hétköznapjait. Ahogy Ingo Schulze már-már meseszerűen bemutatja: Szászországban „élt egyszer egy antikvárius, aki könyvei és műveltsége révén, valamint azáltal, hogy csekély hajlandóságot mutatott meghajolni kora elvárásai előtt, egyedülálló hírnévnek örvendett. Nemcsak a helyiek keresték fel őt, és nem csupán Lipcsében vagy Jenában adták kézről kézre a címét”, de az egész DDR területéről „odautaztak az olvasás szerelmesei.”
Aztán 1989 novemberében megrepedt a berlini fal és ’90 őszén újraegyesült Európa szívében Németország. Akkoriban már magam is évek óta a kettészelt főváros amerikai övezetében laktam. Hébe-hóba West-Berlinben S-Bahnra szállva ismerkedtem a metropolisz szürkébbik felével. Így viszonylag könnyű megfejtenem a Jóravaló gyilkosok főszereplője, valamint besúgó hitvese és keletnémet sorstársai múlt századvégi csalódásának rejtvényét-rejtélyét. Alapvető gondolkodási hiba volt, hogy a megkeményedett márka konzummámorában a hajdani DDR naív lakói azt hitték, hogy 1990. október 3-án az NDK és az NSZK „eggyéolvadt”. Nos, aki figyelmesen tanulmányozta az akkori szerződéseket, dokumentumokat az világosan (?) láthatta, hogy ’90 őszén a szocialista Kelet-Németország „beolvadt” a kapitalista Szövetségi Köztársaságba (BRD) – s ezzel egy csapásra az Európai Unió és a NATO tagjává lett!
Az egykori – Szovjetunióval szövetséges – KGST tagállamok munkanélkülivé alázott millióihoz hasonlóan, a korábban „köztiszteletnek örvendő” drezdai antikváriussal is megfordult a világ. Kipukkadt az a „kulturális buborék” ahol „a könyvek szerelmesei bármikor kincsekre vagy hasonló gondolkodású emberekre” találhattak, ha betértek hozzá. „A Vasfüggöny lebontását követő új időkben, amikor a régi vevők elmaradoznak, ő akkor is igyekszik megtartani státuszát és a könyveit. Ám hirtelen egy indulatos, békétlen, embergyűlölő Paulinival találjuk szemben magunkat, akit ráadásul azzal vádolnak, hogy idegenellenes akciókban vett részt. Elképzelhető, hogy a szenvedélyes olvasó, a könyvek embere gonosztevővé változott?” – teszi fel a kérdést a Jóravaló gyilkosok magyar fülszövege. A meglepő választ ki-ki maga fedezheti fel Ingo Schulze legfrissebb, igen aktuális regényét lapozgatva.
