Több évtizedes tapasztalatom Németországban, hogy szinte nem telik el nap anélkül, hogy valamelyik tévécsatorna ne foglalkozna az 1939. szeptember 1-jén /85 éve…/ kitört második világháborúval. Az apropót többek közt a júniusi D-Day + a berlini diktátor elleni – 80 esztendővel ezelőtti – merénylet adja. Hiszen szűk tíz hónappal az európai fegyverek elcsitulta előtt, 1944. július 20-án német tisztek egy csoportja megkísérelte likvidálni Adolf Hitlert (1889-1945). A remegő kezű Führer kisebb sérüléssel megúszta a robbantásos merényletet. Négy férfi meghalt, további kilenc személy súlyos, többen könnyű sérüléseket szenvedtek a kelet-poroszországi detonációban.
Sir Winston Churchill, korábbi brit miniszterelnök már 1946-ban megemlékezett a kudarcba fulladt Walküre hadműveletről. Claus Schenk Graf von Stauffenberget és kivégzett társait a „legnemesebbek és legnagyobbak” közé sorolva a nemzetek históriájában. Ugyancsak aktuálisak maradtak a pár esztendeje elhunyt, egykori bonni kormányfő három évtizeddel ezelőtti szavai. Helmut Kohl (CDU) szövetségi kancellár az Adolf Hitler elleni merénylet 50. évfordulója alkalmából Berlinben megrendezett központi megemlékezésen kijelentette: „Aki ma Németországban megvédi a demokratikus szabadságot, nem kerülhet holnap olyan helyzetbe, hogy ellenállóvá kelljen válnia:” Kohl anno méltatta a hadirokkant, félszemére vak gróf Stauffenberg és tiszttársai bátorságát. Ők ’44-ben életükkel fizettek a náci gépezet irányítója elleni – sikertelen – akciójukért. A kivégzettek családtagjainak jelenlétében az NSZK hajdani kormányfője maroknyinak, de annál elszántabbnak nevezte a Führerrel szembefordulók csoportját.
Rita Süssmuth (CDU), a Bundestag elnökasszonya akkoriban Lengyelországban {első németként} megkoszorúzta lengyel hivatali kollégája társaságában a merényletkísérlet helyszínén, az úgynevezett „Wolfschanze”-bunkernál az ellenállók emlékművét. A konzervatív politikusnő akkori berlini beszéde 2024-ben is megszívlelendő. Hiszen szót emelt az antifasiszta akciókban részt vett kommunisták „osztatlan elismerése” mellett. Vagyis azért, hogy Németország – az NDK antidemokratizmusa miatt – ne feledkezzen meg a balodali csoportok bátor magatartásáról. Hasonlóan foglalt állást akkoriban Rudolf Scharping szocdem (SPD) elnök is a Die Woche hasábjain. A szemtanúk, kortársak, ha egyre kevesebben is, de még közöttünk élnek. Sajnos az ordas, embertelen, gyűlölködő eszmék is!