Az 1941 májusában „titkos küldetéssel” Skóciába repült főnáci, Adolf Hitler – többek közt arabul és angolul is beszélő – pártbeli helyettese volt a legtovább rabságban, hiszen Hesst már a nürnbergi per előtt is évekre őrizetbe vették a szigetországban. Nagy-Britanniából hazajutván sem élvezhette a szabadságot, de legalább az „emlékezőtehetségét” visszanyerte. Négy évtizeden keresztül volt a brit zóna rabja, mígnem 1987 augusztusában holtan találták a spandaui börtön egyik kerti épületében az akkor már 93 éves foglyot. Szemtanúk szerint a veterán Hess fizikailag képtelen, erőtlen lett volna ahhoz, hogy egy kábellel megfojtsa önmagát, amint az az első hírekben szerepelt. Mind több történész gyanítja – támaszkodva a család kérésére elvégezett újabb boncolás eredményére – hogy Hesst meggyilkolták, mert Mihail Gorbacsov hajlott rá, hogy szót emeljen az idős Rudolf Hess szabadlábra helyezése érdekében. Az agg pilóta titkait rejtő szövetséges akták még sokáig zárva maradnak. A berlin-spandaui börtönfalak sem vallathatók: alig egy héttel az utolsó lakója elhunyta után eldózerólták a bő évszázados mementót, megfosztva a neonácikat egy „príma” zarándokhelytől. Az apróra zúzott épület törmeléket az Északi-Tengerbe szórták.
Spandau náci rabjai
KERETES
Spandau náci rabjai – Névsor
Karl Dönitz (1891-1980)
Walther Funk (1890-1960)
Rudolf Hess (1894-1987)
Konstantin von Neurath (1873-1956)
Erich Raeder (1876-1960)
Baldur von Schirach (1907-1974)
Albert Speer (1905-1981)
