Nem vagyok didergős. Az Oroszország által közel három esztendeje lerohant Ukrajnában a 80-as évek elején jártam. Először és utoljára. Imádtam a fekete-tengeri Odesszát. Noha mi, magyar főiskolások csak vörös bort és hanglemezeket tudtunk vásárolni, s két csajozás között „fogyókúráztunk”, a hangulatunk jó volt. Természetesen 2022 februárja óta aggódva figyelem ifjúságom helyszínét, ahol sokat csiszoltak orosz nyelvtudásomon. A rutén-ukrán szlengről nem is hallottunk ott a Szovjetunió nyugati tájain.
Kijevben vonatunk négy órát állomásozott „ideiglenesen”. Csupán egy pillantást vethettem a hagymakupolás egyházi épületekre. Amúgy „koffer őrségre” voltunk ítélve, noha a szocialista gigaországban – CCCP – elméletileg nem voltak tolvajok. Se korrupt bürokraták. S itt a kígyó {elvtárs} a farkába harap. A Brüsszelt, Párizst, Londont, Washingtont – többször – végig tarháló, ultra becsületes és kitartó kijevi vezér-színész {sokadszor} a Spree-Citybe is ellátogatott októberben. Közlekedési káoszt okozva azon a pénteken: a német adófizetők egyre nagyobb tábora híve a rapid békének. Az ukrajnai és izraeli fegyver ajándékok befékezésének, hiszen gyerekek, nők és férfiak százezrei pusztultak már el 2022 óta, a volt Szovjetunió és a Közel-Kelet tájain. De zakatol a biznisz! Fogy a kötszer és a koporsó… S közeleg a tél, az energia gondokkal, orosz támadások sújtotta európai régióban. A Barátság csőrendszer is haldoklik…
A nép szava kevés meghallgatásra talált eddig a Krím félsziget tíz évvel ezelőtti, putyini elfoglalása óta. A geopolitikai jogok moszkvai értelmezése jó alap arra, hogy Brüsszel szankciózza a Föld legnagyobb területű államát. De ettől még nem lett kevesebb a nyugati luxus autó a moszkvai utcákon. Azt Berlinben látom-sejtem, hogy a megtámadott Ukrajnában apadás lehet a drága limuzinokból, terepjárókból. Hiszen azok jelentős része most a Spree-metropoliszban, Varsóban, Prágában, Bécsben gurul.