A magyar Országgyűlés május 20-án megszavazta Magyarország kilépését a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntés 134 igen, 37 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett született meg, a kormány előterjesztésére. A kilépés hivatalosan egy év múlva lép hatályba, miután Magyarország értesíti az ENSZ főtitkárát a római statútum felmondásáról.
A döntés háttere
A kormány azzal indokolta a kilépést, hogy az ICC az utóbbi időben politikai eszközzé vált, amely nem képes megőrizni pártatlanságát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az ICC „lejáratta nemcsak saját magát, hanem az egész nemzetközi bírósági rendszert” azzal, hogy politikailag motivált döntéseket hozott.
A döntés időzítése különösen figyelemre méltó, mivel az ICC 2024 novemberében elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával. Orbán Viktor miniszterelnök még aznap meghívta Netanjahut Magyarországra, és kijelentette, hogy nem hajlandó végrehajtani az ICC által kiadott elfogatóparancsot.
Nemzetközi reakciók
Az ICC közgyűlése aggodalmát fejezte ki Magyarország döntése miatt, hangsúlyozva, hogy a bíróság célja a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények üldözése. Benjamin Netanjahu viszont üdvözölte a magyar parlament döntését, „bátor és elvi alapú lépésnek” nevezve azt.
Magyarország és az ICC kapcsolata
Magyarország 1999-ben írta alá a római statútumot, amely az ICC alapító okirata, de azt soha nem hirdette ki, így az nem vált a magyar jogrend részévé. Ez a „fél szívvel” való tagság, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott, indokolta a kilépést.
Magyarország ezzel a lépéssel az első európai uniós tagállam, amely kilép az ICC-ből, csatlakozva Burundival és a Fülöp-szigetekkel, amelyek korábban hasonló döntést hoztak.
