Mielőtt Leonard Cohent elérte volna a világhír, megjelentetett volna tizennégy stúdióalbumot, Grammy-díjakat kapott volna, és karrierje végén világkörüli turnékon vett volna részt – írói babérokról álmodozott.
A Hallelujah, a Suzanne vagy a Famous Blue Raincoat szerzője először huszonévesen adta írásra a fejét, és ez a könyv a bizonyság arra, hogy művészetének varázsa már karrierje legelején is jelen volt.
A Leprások balettje című korai, mindmáig kiadatlan regénye egy mérgező kapcsolatot mutat be abszurd, már-már kafkai eszközökkel. Cohen egyszer azt nyilatkozta róla, valószínűleg jobb, mint A kedvenc játék című, eredetileg 1963-ban megjelent, ünnepelt, önéletrajzi ihletésű regénye. Az itt olvasható gyűjtemény remekbe szabott kisprózákat és egy rádiójátékot is tartalmaz. Az összes szöveg 1956 és 1961 között keletkezett, és olyan témákat pendít meg, amelyek későbbi műveiben is folyton visszatértek: szégyenérzet és sóvárgás, vagy éppen a szexuális vágyra való méltatlanság. Cohen írásmódja egyszerre meditatív és játékos, meglepő és provokatív: betekintést enged e mesteri szerző képzeletének működésébe, alkotói folyamatába.
