A fiatalabb Olvasók tán nem „emlékeznek” arra, midőn 131 esztendeje a „Le Petit Journal“ meghirdette a világ legelső autóversenyét. Párizsból Rouenba kellett eljutnia a bő kéttucat ős-gépkocsinak. Biztonsági őv nem létezett, s szabad volt alkohollal doppingolni! A francia lap megbízhatósági tesztnek szánta a poros viadalt. Ki sejtette akkor, hogy egy új technikai sportág született – röviddel a modern kori olimpiák divatja előtt. A még nagyon friss találmánynak számító, lómentes kocsinak becézett motorizált járművek 1894 júliusában álltak rajthoz. A Szajnától Rouenba kellett elgurulniuk ős-autóknak. A 126 kilométeres távon – így a krónikák – gróf Albert Émile de Dion járgánya bizonyult a legfürgébbnek. A két tonnás, 20 lovas gépkocsi bátor sofőrje ebédszünetet is tartva, közel 7 órányi rázkódás-robogás után ért célba.
A nemes örömébe ürömként vegyült a tény, hogy ugyanezt a távolságot korábban már biciklivel rövidebb idő alatt is legyűrte egy strapabíró sportember… Ráadásul a gőzhajtású modell üzemeltetéséhez egy fűtőre is szükség volt. A nyolc hektoliternyi vizet cipelő masina a zsűri véleménye szerint nem felelt meg az egyszerűség, könnyen kezelhetőség és olcsóság kritériumainak. Ezért a gróf után {néhány perccel} befutó, benzines Panhard & Levassor, illetve egy Peugeot vezetőjét hirdették ki bajnoknak Franciaországban.
