Ezúttal nem tévedtek a tippelők, hogy két magyar Nobel-díjas esélyest, Krasznahorkait és Nádast emlegették, hiszen közülük Tarr Béla alkotótársa meg is kapta a svéd akadémia díját.A Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön a Kossuth-díjas magyar írónak, Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét.A 71 éves alkotó első írása 1977-ben jelent meg a Mozgó Világban, műveiből a Kossuth-díjas filmrendező, Tarr Béla készített filmeket.
Az 1954-ben született alkotó általános és középiskolai tanulmányai után Szegeden, valamint a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt joghallgató, majd 1983-ban szerzett magyar–népművelő szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az írással már az egyetemi évei alatt elkezdett foglalkozni. Első műve Tebenned hittem címmel 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, ebben az évben volt dokumentátor a Gondolat Könyvkiadónál, 1982-től pedig szabadúszó íróként dolgozott. A DAAD német felsőoktatási cserediákprogram vendégeként egy évet töltött Nyugat-Berlinben 1987-ben. Ekkor hagyta el először Magyarországot. A német fővárosba egyébként később visszatért, ugyanis 2008-ban vendégprofesszor volt a Berlini Szabadegyetemen.
Magyarországon kívül élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is. 1990-től hosszabb időt töltött Kelet-Ázsiában, Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című alkotásaiban számolt be a Mongóliában és Kínában szerzett tapasztalatairól.
Krasznahorkai nemcsak itthon elismert alkotó. Az amerikai író és filmrendező Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, míg a német Max Sebald – akire halála után az irodalomkritikusok az egyik valaha volt legnagyobb szerzőként hivatkoztak – azt írta Krasznahorkairól, hogy „víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.
1993-ban megkapta az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért Németországban, valamint Berlinben vehette át 2010-ben a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért, ami németül is megjelent – hasonlóan más Krasznahorkai-kötetekhez. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, majd egy évvel később a nemzetközi Booker-díjat. Neki ítélték oda 2021 áprilisában az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével elnyerte a Libri-díjat. Legutóbbi regénye, a Zsömle odavan 2024 elején jelent meg – az erről szóló kritikánkat itt találja. Krasznahorkai új könyve, A magyar nemzet biztonsága 2025 novemberében jelenik meg a Magvető gondozásában.
Több alkotásából film is készült, az 1985-ös Sátántangót Tarr Béla filmrendező, Krasznahorkai jó barátja filmesítette meg. Közösen készítették el a Werckmeister harmóniákat is, valamint a 2011-ben bemutatott A torinói ló című filmet is.
