Nyolcvan éve ősszel halt meg New Yorkban a legendás, szerény, tehetséges magyar komponista. Immáron szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók Béla {1881-1945} művei, mivel lejárt a zeneszerző elhunytától számított hetven esztendőnyi szerzői jogi védelem. „2016 januárjától közkincsbe kerültek más olyan alkotók munkái is, akik ’45-ben hunytak el – mint Szerb Antal író, avagy Pietro Mascagni olasz operaszerző.”
B.B. ma is nemzetközi kedvenc. „A népzene jelentős hatást gyakorolt Bartók, kompozíciós stílusára. Színpadi művei: A kékszakállú herceg vára (1911), A fából faragott királyfi (1914-1916), A csodálatos mandarin (1918-1919)” napjainkban is gyakran felcsendülnek a rádióban, s a koncerttermekben.”
Ám ez utóbbi darabot a 20-as évek derekán betiltották Kölnben. A német dómvárosban anno – a majdani, békebeli első bonni kancellár – dr. Konrad Adenauer volt a főpolgármester. A mandarinos-magyarosch erotika nem tetszett a Centrum párti politikusnak. A második világháború elől a Horthy-korszakban az Egyesült Államokba menekült Bartók. Ahonnan már nem tudott hazatérni…
Számos alkotó szerzői/anyagi jogi védettsége szűnt/szűnik meg 2025-ben is. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az EU-ban „minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből 9 élő szerző, és csak 1 örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után sok évtizeddel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek.” Mivel az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, USA-ban komponált művei ott továbbra is védettek maradnak.
