Jegyzet Forr a dalom – a zene társadalomformáló ereje címmel rendezett kerekasztal beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium, az egyik meghívott vendég Nagy Feró volt. „Ragályossá váltunk, mint most Azahriah”. A zenész azt állította egyébként, hogy ő sosem bántotta Azahriah-t, Majkát is elismeri, de szerinte az ő dalaira tíz év múlva majd senki sem emlékszik, ellenben a Beatrice egy-két dalára annál inkább.
„Állati jó, hogy megmutatta valaki, hogyan kell háromszor megtölteni a Puskást. Némileg legfeljebb irigykedek rá. De amúgy sem az ilyen vén marháknak kell őt megítélni, mint én, hát, mit tudjuk mi, hogy mi a jó! Sokan viszont tudják, hogy az Introveltált dal a jó. A múltkor meghallgattam: nem is olyan rossz.”
Feró nem igazán érti azokat az előadókat, akik az utóbbi időben tűntek fel a digitális világban – igaz nem is ítéli el őket. Azahriah mellett Beton.Hofit említette még, illetve Krúbit, akinek a világa viszont kifejezetten ellenszenves számára.”Beleneveli a közönségbe, hogy az a jó, ha iszonyú trágár vagy. […] Trágárkodjon otthon vagy máshol. Hát, nem mutatta meg neki a magyartanára Arany Jánost, József Attilát? Nem akkor lesz valaki bátor, ha trágárkodik.
Nagy Feró szerint a divatos, kormánykritikus előadók közül még Majka a legjobb, de úgy véli, hamar elfelejtjük az ő dalait is – nem úgy, mint a Beatrice örökérvényű slágereit.A Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés akkor is eszükbe fog jutni.”
