Németország lakossága pár százezer fővel csökkent tavaly. Aktuálisan 83,5 millióan élnek – hivatalosan – az EU legnépesebb tagállamában. A trend hátterében demográfiai, gazdasági okok állnak: több a ki-, mint a bevándorló polgár a kontinens szívében. A volt NDK tájain, például a Lengyel Köztársasággal határos Brandenburgban is rekorszámú idegenajkú menekült tért vissza önként 2025-ben hazájába, avagy harmadik államba. A Berlint körülölelő – vizekben gazdag, sík, festői – vidéknek bő ezer külföldi fordított hátat.
S míg 2024-ben bő 8 ezer friss menekültet regisztráltak Kelet-Európából {Ukrajna, Oroszország} és más régiókból {főleg Afganisztán, Szíria, Törökország} addig a múlt évben 6,1 ezer főre apadt a kvóta. Ez pozitív trend. Ám a 2,6 milliós kelet-német tartományban így is előretört a szélsőjobb. A kormányválsággal viaskodó Brandenburgban, ezekben a hetekben CDU-SPD nagykoalíció van alakulóban és vadonatúj, kereszténydemokrata miniszterelnököt is beiktattak. A fővárossal szomszédos tájakon, mintegy 24 ezerrel kevesebb korszerű lakást építetettek, szanáltak, mint amire igény lenne, így a szociális helyzet feszült. A munkanélküli kvóta {6,3 %} megfelel a német átlagnak, s alacsonyabb a berlininél {10,5 %} – jelentette az RBB24 – Inforadio februárban.
