Sokan nem értik, hogy Nagy Márton hogyan kaphatott annak idején diplomát és hogyan lehetett az MNB alelnöke, hiszen miniszterként egyetlen számot sem talál el, de mindig kimagyarázza, hogy miért csúszik egyre lejjebb a magyar gazdaság. A nemzetgazdasági miniszter interjút adott a Vg.hu-nak, amelyben közölte: ha nem lett volna a dekonjunktúra és a német gazdaság gyengélkedése, a magyar gazdaság 2 százalékot tudott volna 2025-ben bővülni. A magyar kormány egyébként 2025-re repülőrajtot és 3,4 százalékos növekedést ígért, ennek végül mindössze a tizede, 0,4 százalék lett a bővülés.
„ha visszanézünk az elmúlt 16 évre, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában van egy nulladik lépés, azaz nem minden áron történik a gazdasági növekedés”, mindemellett csalódott volt a vártnál rosszabb adatok miatt. Nagy 14 kormányzati vívmányt, köztük a családközpontúságot és a demográfiát jelölte meg, mint amelyek „megelőzik a növekedés hajszolását”, ami abból a szempontból mindenképpen igaz, hogy a demográfiai adatok legalább olyan pocsék képet mutatnak, mint a három éve stagnáló GDP.
A vállalkozói szektorban sem mondták azt, hogy minden áron szükségszerű a növekedés, ezért igyekeztek megtartani a magyar tulajdont a stratégiai szektorokban, hogy ne olyan cégek nyerjenek a növekedésből, amelyek külföldiek, mert akkor egy exkluzív növekedés valósul meg, „ami nem túl jó, persze a neoliberális közgazdászok, a multifanok vagy a bankárok ezt nem így élik meg”.
„A magyar gazdaság felzárkózása kifejezetten vontatott”, 2010 és 2024 között mindössze 12 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál, miközben Lengyelország és Románia is nagyobb ütemet diktált, így az Eurostat szerint a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján Románia megelőzte Magyarországot néhány éve – hangzik el az interjúban, de Nagy szerint az ilyen összehasonlítások nagyon leegyszerűsítőek.
Ez egy lódítás, ezek hazugságok, komoly közgazdasági tudással rendelkező szakember ilyet nem mond– mondta a miniszter, aki inkább az eltérő gazdasági szerkezettel magyarázza a különbséget, mert Magyarország egy kis nyitott gazdaság, ahol az export jelenti a GDP 85 százalékát, míg Lengyelország jóval nagyobb, és hatalmas belső piaca van, ám zárt, a GDP 40 százalékát adja csak az export. Románia esetében „fiskális élénkítés” történt az elmúlt években, ennek levét pedig a lakosság issza meg, Nagy szerint az ország „összeomlott a költségvetési alkoholizmus” miatt.
„Senki nem gondolta korábban, hogy az áram ára egy nagyon alacsony szintről el tud szakadni és horrorisztikus szintre emelkedik”, a fő probléma az ország energiakitettsége – húzott egy furát a miniszter az interjú közben. Szerinte ez nem olyan, mint a Covid, amit egy év alatt le lehet küzdeni, „megtaláljuk a vakcinát és egyszer csak tök jó lesz, meg fiskális és monetáris impulzusokat hajtunk végre”.
Beszélt a választások előtti osztogatásról is, mint a fegyverpénz, 13. és 14. havi nyugdíj, kétgyerekes anyák szja-mentessége vagy a kötelező béremelés, a jegybank szerint ezek együttes hatása a GDP 2 százaléka is lehet. Ebből februárra a GDP 1 százaléka esik, ami 1000 milliárd forintot jelent, Nagy Márton feladata, hogy ezt a pénzt előteremtse, de a pénz megvan.
Szerinte a kormány szótárában nincs bent az a szó, hogy megszorítás, miután megkérdezték tőle, hogy meg tudja-e ígérni, hogy a választások után nem lesz ilyen. Nagy szerint ez a baloldali kormányok eszköze, miközben 2022-ben a választások után a Fidesz gyakorlatilag kivezette a rezsicsökkentést azzal, hogy a lakossági szegmensben egy bizonyos fogyasztás felett a piacinál is jóval magasabb árat fizetettnek a családokkal.
