Mint az Odesszai Egyetem hajdani vendéghallgatója, aggódva figyelem a két legnagyobb európai állam esztelen csatározását. Negyedik éve tart a vérontás Ukrajnában. Sok százezer halott és sebesült. S polgárok millió maradtak, így februárban is áram és fűtés nélkül. Noha már több baráti államtól kaptak generátorokat, az orosz drónok és rakéták okozta károkat – például az elfagyott vízvezetékeket – nehéz gyorsan kijavítani. Ráadásul Kijevben éjszakánként gyakran –10 fok alá zuhan a hőmérséklet.
Kevés vígasz, hogy az orosz agresszor fővárosában is hasonlóan fagyos a klíma. Átvitt értelemben is. A szomszédos Finnországban partvidéki viharok nehezítik meg a hajósok/halászok életét. {De legalább a Kreml nem löveti északi szomszédját…} A Skandináv államokban persze hozzászoktak a gyerekek és felnőttek ahhoz, hogy télen, nappal max. – 5/8 fok van, éjjelente meg lényegesen hidegebb. Aki persze teheti, az már március előtt Európa melegebb éghajlatú vidékeire reppen vakációzni. Tipp: ott, ahol aktuálisan +15 fokos, vagy még „forróbb” tavasz van, a Spanyol Királyságban {Andalúzia, Kanári-szigetek: 23 Celsius} és Portugáliában, az erős esőzések áradásokat okoztak, illetve Dél-Itáliában földcsuszamlásokat.
Jó hír viszont, hogy Palermóban gyakran 20-22 fokot mutatnak a termométerek – most februárban. S, a görög fővárosban és a sok ezer szigeten is hasonló hőmérsékletnek örvendhetnek a helybéliek és a turisták. Apropó Hellász! Tavaly bő 40 millió külföldi kereste fel a napsütötte országot. Athén a sztár, oda idén is mintegy 8 millió vendéget várnak. Ezüstérmes Kréta, alig kevesebb beutazóval. A legtöbb üdülnivágyó hagyományosan az NSZK-ból és az EU-ból kifarolt Nagy-Britanniából repül/hajózik a földközi-tengeri köztársaságba. Igazuk van!
