Száz éve született Mensáros László színész, aki 2004-ben lett Erzsébetváros díszpolgára. Nehezen indult a pályája, a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról politikai okok miatt kirúgták. El akarta hagyni az országot, de Körmenden elkapták, s ezért 13 hónapra börtönbe került. 1952-ben Debrecenben térhetett vissza a színházi világba.
Az 56-os forradalom idején a debreceni forradalmi bizottmány tagja volt, de csak 1958-ban tartóztatták le, amikor két év és két hónapnyi börtönre ítélték. Az őt kisérő rendőr nem megbilincselve vitte Budapestről a debreceni börtönbe, hogy ne legyen kínos a színésznek. Igaz, előtte Mensáros szavát adta, hogy nem próbál megszökni. Miután 1960 júliusában amnesztiával szabadult, segédmunkás lett egy textilraktárban. Egy pincében dolgozott, oda is vitte magával a könyveit, s két hónap után egy kollégája rákérdezett, hogy mi érdekeset olvas. S amikor mások is érdeklődtek, naponta felolvasott, többek között Shakespeare-t, Arany Jánost, József Attilát. Talán akkor született meg benne a későbbi XX. század című műsor ötlete. Ám előtte még pincérkedett a margitszigeti Kaszinóban, s egy év múlva Szolnokon újra színpadra léphetett. 1964-ben a Madách Színházhoz szerződött, amelynek nyugdíjazásáig, 1984-ig tagja volt és több tucat filmben játszott. Az utolsó éveiben a Gór Nagy Mária Színitanodában tanított.
Az Egyetemi Színpad a hatvanas években a virágkorát élte, s Mensáros ott mutathatta be a XX. század című estjét, amely versek mellett regényrészletekből, naplójegyzetekből, újsághírekből, üzleti levelekből és a apróhirdetésekből állt össze. Mensáros egy új műfajt teremtett. Be is tiltották. Komlós János, a Mikroszkóp Színpad igazgatója a védelmére kelt, s miután rá hallgattak a pártban is, folytatódhatott az előadás, amely végül 1500 estét élt meg. MGP (Molnár Gál Péter) a kor egyik jeles kritkusa írta róla:,,„Mensáros László divatos színész. A múlt évben jött divatba. Mióta önálló estjét megtartotta az Egyetemi Színpadon: a második vonalból az elsőbe került.”
A XX. századról utóbb is sokan megemlékeztek.Huszti Péter szerint „1966-ban minden politikai visszarendeződést megelőzve az Egyetemi Színpad újra templom lett. Különös kápolna. Az emberek tódultak oda, mint valami kegyhelyre. Látni akarták és hallani Mensáros Lászlót, aki misét celebrált. Különös mise volt! A pap gyónt, nyilvánosan.”
