Februárban a téli sportok szerelmesei kiélhették magukat a tévé képernyője előtt, ekkor rendezték meg a XXV. téli olimpiai játékokat Milánóban, illetve Cortina d’Ampezzoban. Sokak előtt talán kevésbé ismert, de a legnagyobb téli seregszemle gondolata 1911-ben Budapesten született meg, sőt egyszer, majdnem mi is házigazdája voltunk.
– Brunetta d’Usseaux olasz gróf a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) budapesti ülésén vetette fel, hogy jó lenne a téli sportoknak is rendezni olimpiát, de közbe jött az első világháború, ezért csak 1924-ben a franciaországi Chamonix-ban hirdették meg a „Nemzetközi Téli Sporthetet” – hallottuk dr. Heil Kristóf jogtörténészzől, a BP Műhely operatív igazgatójától, aki nagy sportbarát, majd hozzá tette: – Az eseményt téli olimpiává hivatalosan csak két évvel később, 1926-ban ismerte el a NOB, és visszamenőleg a chamonix-i versenyeket az első téli olimpiai játékokként jegyezték be és a győztesek utólag olimpiai érmeket kaptak.
Dr. Heil Kristóf ezután megemlítette a MIXON-nak, hogy Magyarországon, Erdélyben is szerettek volna annak idején téli olimpiát rendezni, majd így folytatta:
– Az igazi fordulatot az 1940-es második bécsi döntés hozta, amelynek nyomán Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Ezzel újra rendelkezésre álltak magashegységi területek, amelyek alkalmassá tették az országot egy teljes téli olimpiai program megrendezésére. A választás Borsa-Füredre esett, a Radnai-havasok térségében, 800 méteres magasságban. Itt egy különleges, természetes adottságú síugrósánc állt rendelkezésre, ami ritkaságnak számított, hiszen a legtöbb ilyen létesítmény mesterségesen épült. Megindult az alpesi sípályák kialakítása, szállodák és olimpiai központ építése is, tehát nemcsak lobbizás folyt, hanem konkrét infrastrukturális fejlesztések is. Az 1944-es olimpiát végül London nyerte el, ám a második világháború miatt azt sem rendezték meg, így a magyar tervek is meghiúsultak. A háború után Észak-Erdély ismét Romániához került, de a térségben még 1984 előtt is felmerült egy téli olimpia lehetősége. Végül azonban a román vezetés – élén Nicolae Ceaușescuval – elállt a rendezéstől, és 1984-ben Szarajevó adott otthont a téli játékoknak.
Az eddigi téli olimpiákon nem sok babér termett a magyar sportolók számára, azért akadt néhány érmünk az évtizedek alatt, a legutóbbin azonban csak egy negyedik hellyel büszkélkedhetünk. Ennek ellenére sok honfitársunk szívesen szurkol ilyenkor a tévé képernyője előtt más nemzetek sikeréért is, illetve magáért a sportélményért.
