2026. április 06. (hétfő) 19:23

Pillantás a múltba

Kilencven éve történt… Túl a bajorországi ’36-os téli és a Spree-parti nyári olimpián a belföldi lágerek kezdtek már benépesülni elhallgatásra kényszerített polgárokkal. S mind többen menekültek el Adolf Hitler diktatúrája, a megalázó törvények elől. Ausztria és a Cseh-Morva régió Németországhoz csatolása 1938-ban, akárcsak a novemberi „kristályéjszaka” már előre vetítette az 1939. szeptember 1-én kitörő második világháború katasztrófáját. A zsidóellenes nyílt pogromok, a zsinagógák lángba borítása a német történelem leggyalázatosabb fejezete. Az élelmiszerracionalizálás és az 1940-től szórványos, majd ’43-tól mindennapos bombázások a berliniek életét is pokollá tette. A sztálini csapatok 1945 tavaszán, komoly – ukrán, belorusz, orosz stb. – véráldozat árán foglalták el a romos fővárost. {Az aktuális Kijev kontra Moszkva csetepaté kapcsán ritkán hallani a világégés 27 millió „szovjet” halottjáról… Kár.}

Anno CCCP-amerikai-brit-francia megszállás alá került az éhező metropolisz. S lett a Szövetségi Ellenőrző Tanács főparancsnokságának székhelye. Nagy-Berlin békebeli első (és hosszú évtizedekre egyben utolsó) szabad, demokratikus választását ’46 októberében tartották. 1947-ben hivatalosan is megszűnt Poroszország. A következő esztendőre tökéletesen elmérgesedett a viszony a Vörös Hadsereg által kontrollált zóna és a nyugati szövetségesek kezén lévő három övezet illetékesei között. A stabil (nyugatnémet) márka bevezetése a leendő NSZK területén, valamint West-Berlinben hidegháborús lépésre ösztönözte szovjeteket. 1948 tavaszától blokád alá helyezték a főváros nyugati kerületeit.

A kiéheztetésre ítélt fél metropolisz amerikai és brit katonai légihíd segítségével tartotta a kapcsolatot Németország szövetségesek által ellenőrzött régióival és a szabad világgal. A szovjet blokádterror 1949 májusi feloldása ellenére Berlin megosztottsága „véglegesnek” bizonyult. Aztán jött a moszkvai diktátor halála. S röviddel később az keletnémet, ’53-as népfelkelés és 65 éve a falépítés, majd 1989 novemberében a „Mauer” leomlása. Mely magaalátemette az NDK-t. Az 1990 őszén újraegyesült Németország fővárosa ismét Nagy-Berlin lett. Az örökifjú, napjainkban 4 milliós település Közép-Európa legnépesebb, izgalmas metropolisza. 2026-ban érdemes lesz – ismét – felkeresni. Ja, és jövőre 790 gyertyát „fújhat el” tortáján e multikulti Weltstadt!