A tavalyi parlamenti választás után nagy jövés-menés volt a stabil profittermelő állami cégnél, feltűntek például Rogán Antal bizalmasai. A Szerencsejáték Zrt.-nek 2023-tól konkurensekkel kell számolnia a sportfogadási piacon – már ha a kiválasztottakon túl lesz kedve bárkinek is elindulni.
Múlt szeptemberben új tag került be a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságába: a legfőbb ügyész, Polt Péter feleségét, Polt-Palásthy Mariannát érte a megtiszteltetés, hogy a testület tagjaként a pénzgyár ügyeiben hozzon döntéseket. Pénzgyárat írtunk, mert a szerencsejátékokon belül a lottósorsolás, a sportfogadás szervezése és a kaparós sorsjegyek forgalmazása állami monopólium, ami óriási szelete a piacnak.
A legutolsó lezárt évben, 2021-ben 701 milliárd forint folyt be a társasághoz a forgalmazott szerencsejátékok után, az adózott eredménye pedig 28,3 milliárd forint lett.
Történt ez a Covid-lezárások második évében, amikor a világ még nem tanulta meg tökéletesen az együttélést a járvánnyal, s ha nem is olyan számban, mint egy évvel korábban, de sportesemények is elmaradtak. A cég szerencséjére a labdarúgó Európa-bajnokságot megtartották (azt is egy évvel később, mint kellett volna), ami jelentősen megdobta a sportfogadás forgalmát.
Időközben megváltoztak a piaci feltételek, 2023-tól például már nemcsak az állami cég szervezhet online sportfogadást. Erre a lépésre az Európai Unió piacszabályozási normái miatt kényszerült a kormány. A piacot kontrolláló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) az online felületén egyelőre egyetlen új szereplőt sem tüntet fel, de a sportfogadás regisztrációja időigényes, így nem kizárt, hogy néhány hónapon belül új szereplők lépnek be a piacra. Amelyek már eddig is jelen voltak, de tevékenységük sértette a magyar jogszabályokat – amire a fogadók fittyet hánytak, amikor külföldi bejegyzésű, de nálunk is elérhető oldalakon tették meg tétjeiket.
Az SZTFH szerint a piac kétharmadát a határon túli szolgáltatók fedték le, szóval a jogszabályok kiigazítását a valóság is kikényszerítette.
A szerencsejáték ipart közelről ismerők szerint valójában azonban nem nyílt meg január 1-jével a piac, mert a szabályokat úgy alkották meg, hogy azokkal lényegében ki is zárták a lehetséges külföldi konkurenciát.
Annak a törvényi feltételnek például nehezen tud megfelelni a legtöbb szóba jöhető társaság, hogy csak olyan cég kaphat engedélyt online sportfogadás nyújtására, amelyik az elmúlt öt évben nem folytatott illegális sportfogadási tevékenységet az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, pontosabban ezzel kapcsolatban nem született jogerős döntés ellene valamelyik EGT-tagállam bíróságán.
Egy biztos, az SZTFH oldalán egyelőre egyetlen más céget sem tüntetnek fel a Szerencsejáték Zrt.-n kívül, amelyik megkapta volna az engedélyt a távszerencsejáték szervezésére. Ennek elvileg lehet adminisztrációs akadálya is, mivel az engedélykérelem elbírálása 120 napot vehet igénybe, de mint jeleztük, a nehezített pálya miatt sok ismert külföldi fogadóoldal maradhat távol a magyar piactól. Lapunk szűrése szerint mindazonáltal nem nagy számban jegyeztek be olyan vállalkozást az elmúlt egy évben, amelyik szerencsejáték szervezéssel foglalkozik: túlnyomó többségük egyéni vállalkozó, illetve kisvállalkozás, amelyekről nehezen képzelhető el, hogy egy nagy fogadócéget képviselnének Magyarországon, sokkal inkább az, hogy lottózókat vezetnek. Az engedélyezési eljárás leírásában mindazonáltal közokiratban meghatalmazott és a hatóság által nyilvántartásba vett képviselőről esik szó a külföldi cégek esetében, ez a kritérium pedig egy jogi irodára is ráillik.
A jogszabályi korlátokkal tér nyílik viszont az itthoni versenyzőknek.
A szabályozás a magyar tulajdonban lévő indulókat hozza versenyelőnybe: él a gyanú a piacon, hogy a szerencsejátékiparban már hídfőállásokkal rendelkező Garancsi-Habony kör számára készítették elő a terepet a belépésre.
Az immár közös érdekeltségükbe tartozó LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. ugyanis megfelel a feltételeknek, 2017 májusában startolt az online kaszinójuk (akkor még Andy Vajna érdekeltségébe tartozott a cég), vagyis papíron teljesül a jelentkezőkkel szemben támasztott feltétel az ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlatról. Ha a haszonhúzó tulajdonosok megfelelősségét vizsgálja a hatóság, akkor már felvetődnek kérdések, hiszen Garancsi István 2020-ban vette át az LVC-t, Vajna 2019-ben bekövetkező elhunyta után. Ebben az esetben nem teljesül az ötéves elvárás.
Kérdésekkel fordultunk az SZTFH-hoz, hogy megtudjuk, érkezett-e már hozzájuk engedélykérelem, indult-e ezzel kapcsolatos eljárás, ám a hetekkel ezelőtt elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ, bár annak várható érkezéséről telefonon igyekezett biztosítani minket a hatóság egyik munkatársa.
