Tarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere a Partizán élő adásában elmondta, hogy semmilyen külső nyomás nem érvényesült abban a döntésben, hogy a már bejelentett igazságügyi miniszterjelöltet az utolsó pillanatban Magyar Péter lecserélte, és a sógora, Melléthei-Barna Márton helyett Görög Mártát jelölte a tárca élére. Mint fogalmazott: a döntést „párton belüli megfontolások” motiválták. Szerinte ez az új kormány korrekciós képességeit igazolja, semmint káoszra utalna, ráadásul már nem először fordult elő a kormányalakítás során.Elismerte, hogy a másik eset Rubovszky Ritáé volt.
A Tisza Párt hivatalosan eddig soha nem kommunikált arról, hogy eredetileg Rubovszky Ritát jelölték volna az oktatási miniszteri posztra. Magyar Péter úgy jelentette be napokkal később, hogy a tárca vezetését Lannert Juditra bízza, hogy egy szóval sem említette – sem ő, sem más tiszás politikus –, hogy eredetileg ezt a tisztséget Rubovszky Ritának szánták.A Tisza-kormány formálódásakor az első törésvonal akkor jelent meg a párttal szimpatizálók táborában, amikor április 16-án a Telex megírta, hogy Rubovszky Rita lehet az új kormány oktatási minisztere. A hosszú napokon át a nyilvánosságban keringő hírt egyszer sem cáfolták a Tisza részéről, pusztán Magyar Péter finomította a dolgot annyival, hogy több jelölt is van. Rubovszky jelölését ugyan sokan üdvözölték, ám heves reakciókat is kiváltott egyes közszereplők részéről. Több szakmai szervezet, valamint 17 gimnázium igazgatója is jelezte: ők is szeretnének beleszólni az oktatáspolitika jövőjének alakításába.
A Rubovszkyról megjelent 24.hu cikkben „helyezkedés, lobbanékonyság, autokrata vezetési stílus, támogató, partneri viszony, karakán vezetés, erős koncepció” is megjelent. Az ellentmondásos képhez tartozik, hogy egyik forrásunknak még Klebelsberg Kuno, a két világháború közötti vallás- és közoktatásügyi miniszter neve is eszébe jutott róla.