Átvilágítják a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását, főleg azt a részt, hogy miért dollárban számláztak a magyar beszállítók – a közlekedési miniszter szerint ez a devizahitelezés fordítottja, lehúzták ezzel az államot. Emellett minden dokumentumot nyilvánosságra hoznak a beruházással kapcsolatban – már ha a kínaiak nem gördítenek akadályt ez elé. Emellett visszaállítják a magyar építésügyi eljárások teljes nyilvánosságát, megismerhetők lesznek az építési tervek és a beadott engedélykérelmek.
Vádkorrekciós eljárást is létrehoznak, az Integritás Hatóságnak joga lehet kikényszeríteni a bíróság előtt a nyomozás folytatását. A hatóság a közbeszerzéseknél is beavatkozhat szükség esetén. Szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, valamint átláthatóvá teszik a magántőkealapok szabályozását is. Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, pedig ez nem volt része az elvárásoknak.
Egy szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosították a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását. A bizottság azt kérte, hogy egy bonyolult szabályrendszert vezessenek be, „ami valójában működésképtelenségi helyzetet hozott volna létre”, de a gordiuszi csomót átvágva a kormány azt javasolja, az alapítványok kerüljenek vissza az államhoz.
