Immár nyolc esztendeje járok minden nyáron Badenbe, hogy láthassam a La Gascilly fotófesztivál képeit. Idén a városka terein, parkjaiban és utcáin 1500 fotó látható 35 fotográfustól, s ha körbejárjuk, 7 kilométert kell sétálnunk. Az idei fesztivál a „So British” névre hallgat, vagyis most ők mutatkoztak be, S eljött a világ jelenlegi legjobb fotóriportere, a 91 éves Sir Don McCullin is, de róla majd később. Először is fejtsük meg, mit is jelent a La Gallicy.
Történt pedig, hogy Jacques Rocher, az Yves Rocher alapítvány elnöke, 2004-ben egy hatalmas szabadtéri kiállítást álmodott meg szülővárosában, La Gacillyben. A természetvédelem és a környezet kapcsolata volt a kiállítás fókuszában.Miután a világ egyik legnagyobb kozmetikai cégéről beszélünk, nem számítottak a költségek, a világ legjobb fotósainak képeiből válogattak ki kétezret. A francia kisváros utcáit, parkjait 15 éve minden nyáron képekkel díszítik és ma már az évi 400 ezer látogatóval ez Európa messze legnagyobb fotófesztiválja.
Az osztrák kisváros, Baden bei Wien 2018-ban rendezte meg az első fesztivált, mégpedig úgy, hogy a 2017-es anyagot hozták át négy hónapra.Az ötletgazda Lois Lammerhuber, aki osztrák fotósként több projekten is együtt dolgozott Jacques Rocher alapítványával. Lois a mai napig vezeti feleségével (Sylvia Lammerhuber) a fesztivált. Az első, a 2018-as témája Afrika volt, s azóta több földrészről érkeztek fotóriporterek. A britek idén jöttek el. Természetesen a fesztivál sztárja, a II. Erzsébet által 2017-ben az életművéért lovaggá avatott Don McCullin volt, aki Vietnámtól Sziriáig majd minden háborúról tudósított, de sosem békélt meg az erőszakkal, ma inkább tájakat fotografál. A pályáját egy riporteri bravúrral kezdte. miután Észak-Londonban nőtt fel, az utcájuk végén állt egy lebombázott épület váza, s annak első emeletén lefényképezte a Govnors nevű bandát. Amikor annak tagjai megöltek egy rendőrt, McCullen fotóját közölte az Observer és mielőtt háborúba ment, hajléktalanokat, migránsokat és munkásokat fotózott.A badeni sétánkra ő is eljött és hosszasan mesélt a háborús képeiről, amelyekről szerényen megjegyezte, hogy Capa amúgy utolérhetetlen.
Badenben a brit világ ezernyi arca felvillan. Tony Ray-Jones az angol hétköznapi életet örökítette meg a hatvanas években. Mary Turner a klubokon és kocsmákon túli világot is lencsevégre kapta, míg Peter Denchet a vidéki Anglia érdekelte. Josh Edgoose fekete-fehéren, majd színesen is Londont fedezte fel az ő különleges lencséivel. Az utcaképei egyediek, messziről felismerhetőek. Terry O’Neill dzsessz dobos akart lenni, még Amerikába is elment tanulni, hogy aztán a rockzene a kamera mögé csábítsa éa a Beatlest, Rolling Stonest, majd Elton Johnt és David Bowie-t is elkísérje, s útközben lefotózza őket, elmesélje az életüket. Érdekessége a brit tárlatnak, hogy a Beatles többször is látható, mint az angol kultúra reprezentása. Egy osztrák fotós (Christian Skrein) 1965-ben Obertauernben fotózta őket, amikor a Help című filmet forgatták. A helyiek tüntettek is, hogy menjen haza a Beatles, mert zavarja őket a forgatás, azóta viszont nagyon büszkék, szobrot is állítottak a gombafejűeknek. Michel Bouvet francia művész a covid alatt 33 Beatles dalra készített képet.Ahogy mesélte, 14 éves korában az iskolából ment hazafelé, s a közeli kávéházból kiszűrődött a Come Together című Beatles dal és annyira megérintette, hogy egy év múlva már ő is játszott egy rock bandában.A badeni gálán a szímfonikus zenekar 20 Beatles, 3 Queen dalt játszott el. Ja, ez utóbbi azért történt, mert Brian May is kiállított Badenben, miután ő sztereó fotókat is készít és gyűjt.
