A Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatalról szóló törvényjavaslat nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól, és ez talán még fontosabb is.A 16 évnyi korrupciót sokáig csöndben tűrő magyar társadalomnak meg kell értenie: újra nem csukhatja be a szemét, ha ezzel szembesül.Ötven év múlva nem fogjuk érteni, hogyan lehetett egy ilyen kleptokrata rablóállamban élni.Az új szervezetről, múltról és jövőről Tóth István János közgazdászt, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) vezetőjét és az SGH Warsaw School of Economics kutatóját kérdezte a 444.hu.A várhatóan szeptemberben felálló Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatal vizsgálja az elmúlt évek korrupciós ügyeit és védi a közvagyont. Az erről szóló törvénytervezetnek éppen zajlik a társadalmi vitája.
Az NVVH jogosítványai meghaladják majd az ügyészség jogköreit. A hivatal a jórészt közbeszerzésekből élő cégeket vizsgálhatja, és akár állami felügyelőt is kirendelhet. Magyar érintettségű nemzetközi céghálózatokba is betekintést nyerhet, folyamatban lévő eljárásokat is átvehet. A hivatal vezetője és négy helyettese 24 órás rendőri védelemben részesül.
Tóth István János szerint Magyarországon nevetséges nekirugaszkodások voltak eddig a korrupció visszaszorítása ügyében. Az 1998 és 2002 közötti fideszes kormányzás után a Keller László-, 2010 után a Budai Gyula-féle kísérlet vagy az Integritás Hatóság, aminek már a neve is vicc volt, hiszen hiányzott belőle a korrupció szó. „Most úgy néz ki, nem marad ezen a szinten az elszámoltatás – mondta. – A törvény nemcsak a múltról, a jövőről is szól. A jövő az érdekes. Fontos, hogy a kormányzó politikai elit megértse: joguralom nélkül nincs jólét. És ha megértette, tegyen is érte.”
Tóth István János szerint Magyarországon nem volt jogegyenlőség. A jogegyenlőség szerinte az, hogyha Orbán Ráhel lop, akkor vele szemben is el kell járni, és meg kell büntetni.