A magyar gazdaság iránt jelenleg nagyon erős a bizalom, ennek a két leglátványosabb megnyilvánulása a forint több mint 10 százalékos erősödése tavaszhoz képest és a magyar hozamok 200 bázispontos csökkenése. Ez akár olyan környezetet is teremthet, amivel reális, hogy 2030-ra végre 3 százalék alá essen a költségvetési deficit – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője
Nagy kérdés, hogy az új politikai vezetés által bevezetett azonnali változások (szerződések és beruházások felülvizsgálata, számlazárolás, ellenőrzések, régi állami beszállítók elzavarása) hogyan hathat az idei GDP-re. Az aligha vitatható, hogy szükség van a túlárazott szerződések, a bizalmi cégek (pl. a Balásy-csoport) alatt felépülő láncok megbolygatására, a beruházások felülvizsgálatára, de ezek rövid távon csökkentik a gazdasági teljesítményt. A kommunikációs iparban és a fideszes sajtóban egészen erős a hatás, az állami cégek értelemszerűen nem finanszírozták tovább a működést, de a helyükbe nem léptek be a korábbi királyi beszállítók tulajdonosai sem, a birodalomban azonnal nagy mennyiségben kezdtek embereket elbocsátani.
Nehéz számszerűsíteni az átalakulás miatti átmeneti termeléscsökkenés hatását a GDP-re vagy a beruházásokra, de vélhetően először keletkezik ebből egy átmeneti veszteség, majd egy tartós nyereség. Mire gondolunk? Képzeljük el, hogy a központi kommunikációs cég 100 százalékkal túlárazva végzett el egy munkát. Ha ez így maradna, akkor papíron több GDP-t termelne, mintha piaci áron dolgozna, vagy pláne mint ha a kormány teljesen leállítaná az uszító plakátolást és más hasonlóan drága kampányokat (végeredményben valami ilyesmi történik most). De talán nem kell nagyon magyarázni, hogy hosszú távon mégis jobb a gazdaságnak, ha mindenki versenyzik, valós áron dolgozik.Az uniós források érkezése javíthatja a számokat, a NER-telenítésből következő átmeneti csökkenés és ennek hatása részben kiegyenlítheti egymást. Ugyanakkor, ha jönnek is az idén uniós pénzek a negyedik negyedévben, azok egyelőre főleg átpántlikázott RRF-pénzek lesznek, vagyis nem adnak addicionális lökést a magyar gazdaságnak – ezekből majd a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése után, 2027-2030-ban eshet ki pozitív változás.
